Rayman János: Az esztergomi érsek prímások érmei (Pécs, 2018)
Az esztergomi érsek prímások érmei
Az esztergomi érsek prímások érmei A Magyar Nemzeti Múzeum az esztergomi Vármúzeumban »Esztergom évszázadai« címmel igen látványos és sok, ritkán látható történelmi emlékből összeválogatott kiállítást mutatott be 2000-ben. Egyik különlegessége volt az »Érmek Esztergom történetéből« című éremkiállítás, amelynek első sorozatát az esztergomi prímások érmei képviselték. Kisgyermek korom óta ismerek esztergomi prímásokat ábrázoló, cselekedeteiket, ünnepeiket megörökítő, emlékükre vert érmeket. Persze a kiállításon látható nemesfém áradatot még soha nem láttam. A bemutatón 13 prímásról szerepelt érem és úgy gondoltam többről is készült és nemcsak az 1 -2 példányban létező ritkaságok lehetnek érdekesek, hanem a nagyközönség számára elérhetőbbek is. Eddigi ismeretink szerint 85 esztergomi érsekről tudunk, akik közül természetesen nem mindegyikük foglalta el ténylegesen is az érseki széket. Viszont érem csak jóval kevesebbről készült, többségük inkább az utóbbi évszázadokban. Kezdetben, csak kíváncsiságból keresgéltem irodalmi adatokat, majd lassan gyűjteménnyé dagadt ez is. Ezért úgy véltem kár volna hagyni, hogy szétszóródjon ezt a néha nem is kis utánjárással összehordott gyűjtemény. Nyilván egy katalógus teljességre törekszik, de ez a főtörekvése soha sem valósulhat meg. Mindig vannak adatok, amelyek kibújnak az ember látóköréből, és időközben is keletkezhetnek újabb érmek. Bizonyára lehet találni más forrásokat is, amelyek esetleg többet árulnak el az adott éremről, mint amit megtaláltam. Az érmenként is rendezett lábjegyzetbe sorolt irodalom nyilvánvaló oka, hogy bárki utána nézhessen bővebben egy-egy érem történetének. A hivatkozások összeállításánál pedig elsősorban arra törekedtem, hogy minden éremnél, ha ismétlődik, akkor is mindent kiírjak, mert az a néhány oldal, amit rövidítésekkel megtakaríthatunk, csak annyit eredményez, hogy az olvasó legfeljebb kivételes esetben keresi vissza a rövidítések feloldását, ha pedig a gyakran alkalmazott, „már idézett műre” történik a hivatkozás a lábjegyzetekben, a visszakeresés egyáltalán nem egyszerű. Az érmenként sorolt irodalom pedig tetszés szerint, és könnyen bővíthető. Igyekeztem az általam legfontosabbnak tartott irodalmi forrásokat kevésbé fontos, de érdekes híranyaggal is kiegészíteni. Az árverési jegyzékek azt igazolják, hogy ezek az érmek ma is keresett és megbecsült műtárgyak. Esztergom történetének és a magyar egyháztörténetnek pedig részesei és hírvivői. Az ábrákat annak tudatában állítottam össze, hogy nem reprezentatív díszalbumba kerülnek. Ezért szívesen választottam rajzokat is Weszerle érmészeti tábláiból. Arra gondolni sem mertem, hogy valamennyi érem ábráját be tudom mutatni, bár sokszor az ábra, különösen, ha jó az ábra, többet tud mondani a leggondosabban elkészített leírásnál is. Az éremábrák nem méretarányosak. Pontos méretük a szövegben megtalálható. Az érseki érmek néhány fontos jellegzetességét célszerű megemlíteni. Egy részük az egyházi öltözékkel kapcsolatos. Jellegzetes fejfedő viselet a birétum. Karima nélküli négyszögletes, sapka, felül középen három vagy négy éllel, általában bojttal. A püspöki birétum viola, a bíborosi bíborvörös színű. A pápa által adományozott kardinálisi birétum mindig három élű és bojtnélküli. Bíborosi kalap a bíborosok liturgián kívül viselt fejfedője. Széles karimájú, bíbor színű, közepe félgömb alakú, csomózott bojtban végződő zsinórzattal. A kalap az egyházi méltóságok címerének is jellegzetes eleme. Bíborosi címereken a rangot jelöli a bíbor színű kalap, kétoldalt hasonló színű selyemzsinórral, amelyen a 18. század óta 15-15 bojt helyezkedik el. Általában egymás alatt 1-2-3-4-5 csomó, öt sorban. A püspöknek lila járt, a magyar nyelvben színmeghatározó a püspöklila. 3
