Rayman János: Az esztergomi érsek prímások érmei (Pécs, 2018)
Esztergomi érsekek
Ha a címer tulajdonosa érsek, de nem bíboros, a kalap és zsinór színe zöld és csak 10-10 bojt, a püspököknek csak 6-6 bojt jár hozzá. Az esztergomi prímások, Keresztély Ágost esztergomi érsek (1707-1725) érdemeiért VI. Károly német-római császártól, azaz III. Károly magyar királytól 1714-ben kapták adományba a birodalmi hercegérseki rangjelzésére, a hercegprímási címet, amelyet 1951-ig viselhettek. Ekkor ugyanis XII. Pius pápa az Egyház összes főpapját eltiltotta a világi címek használatától. A rang megjelenítésa a címeméi a hercegi korona és a különleges címerpalást.1 A püspöksüveg, vagy görögül mitra, latinul infula all. század óta a római katolikus főpapok jellegzetes viselete és jelvénye. Csúcsos végződésű, egyenlő elő- és hátoldalból áll, a hátoldalon lelógó rojtos végű két szalaggal. Díszítése koronként változott, ezért ábrázolásuk kormeghatározó is lehet. A pallium a pápa által adományozott főpapi jelvény, amelyet korábban nem csak érsek kaphatott meg, de 1978 óta kizárólag az érsekek jelvénye. A felsőruhán nyakban viselt fehér gyapjúszalag, a középkorban a bal vállon átvetett hosszú gyapjústola volt, a XVII. században elnyerte mai formáját 4-6 cm széles hat kis fekete kereszttel díszített fehér stólaszerű gyapjú szalag, amely elől és hátul 15-20 cm-es pántban végződik. Eredetileg gyapjúból készült négyszög alakú felsőruha, vagy ikább köpeny volt a rómaiaknál. Pásztorbot latinul pedum, a püspöki méltóság és hatalom jelvénye, a hajdani pásztorok botja után, ma többnyire felül görbe kampóban végződő formában ábrázolják. A címereknek is tartozéka. Elrendezése nincsen szabályozva, legtöbbször a pajzs mögött helyezik el, függőlegesen, vagy gyakran ferdén. Apostoli- vagy kettős kereszt, de nevezik lotharingiai keresztnek is. Olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van. A bizánci birodalomban a 6. században jelent meg, ahol nemcsak vallási, hanem elsősorban politikai jelvényként használták. A szokványos kettős keresztnél a felső vízszintes szár rövidebb, mint az alsó. Ezt a Jézus keresztjére erősített táblával szokták magyarázni, de ezt semmi nem igazolja. A kettős kereszt az egyházi heraldikában eredetileg a pátriárkákat, majd az érsekeket illette meg. Ezért az érseki címereken a pásztorbottal együtt legtöbbször a címerpajzs mögé helyezik. A ferde lábtartóval kiegészített változata az orthodox kereszt a keleti egyház szimbóluma. A hármas kereszt a pápaság szimbóluma. Esztergomi érsekek: 01. Domonkos I. 1000-1002 02. Sebestyén (Radla) 1002-1007 03. Anasztáz (Asztrik) 1007-1036 04. II. Domonkos 1037-1040 05. Benedek 1046-1055 06. Dersfi Dezső 1067-1075 07. Nehemiás 1075-1077 08. István 1093-tól 09. Acha 1094 10. Szerafin 1095-1104 11. Lőrinc 1105-1116 12. Marcell 1119 13. Felicián 1127-1139 1 Hegedűs András: Kép a pajzson. Kalauz a prímási gyűjtemények címeres emlékeiből rendezett kiállításhoz Keresztény Múzeum, 2010. Esztergom 4
