Medicina és vers - Kolos füzetek (Esztergom, 2019)
mehet, mehet, szabad mezők közé, ahol fölötte föld, alatta föld, egészséges szép barna föld, erek, terek, és minden sejtek szabadok és a halott megéled ott, míg itt az élő haldokol. Bessenyei György: Bessenyei György magához Ki vagyok? mi vagyok? merrül s mibül jöttem? Hol voltam? s hogy esett; hogy világra lettem? Érzek, gondolkodom, küszködöm, fáradok S élek, melynek útján szüntelenül halok: Létemet táplálván testemet emésztem, Élni törekedem, s életemet vesztem. Gyötrelmek közt vigad szívem a veremben, Fájdalommal öröm így laknak szívemben. Halandó sorsomat ekként ha szemlélem, Benne szabadságom rabságával lelem. Hányszor kell érezni változásaimat? S hogy kerülhessem el hányattatásimat ? A történeteknek veszélyes tengerén Egy kis tűz vezérel, hogy futhassak térjén; Ennek világánál sok oly kőszálakat Kerülök, hol mások lelték halálokat. Nézek, gondolkodom, bujdosok, reméllek, Bessenyei György 1746-1811 5