Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

Elindulás az élet útján

Elindulás az élet útján

nehézségek előtt sem torpant meg. Neki köszönhetem, hogy az elemi iskola elvégzése után gimnáziumba kerültem (ME 29k).

. ..hogyha ő majd holtan fekszik, a föld alatt, virággá faszoltán - akkor döbbenek rá igazában mérhetetlen értékére, a kegyelemre, amit kaptam őbenne (ME 495).

A fenti jellemzés mintha önarckép is lenne egyben: a főpap édesanyjának a lelki karakterével azonosul, abban látja meg a saját gyökereit, azt viszi tovább egy életen át. „Annyi szerénység és okosság van magatartásában, hogy a főpásztorok is csodálatukat fejezték ki” (ME 424).41 Találó Vecsey József teológiai tanár jellemzése az édesanyáról:

Mély, öntudatos hite volt. Meglepő jártasságot mutatott erkölcsi és vallási kérdésekben. Gyakran olvasta az Egyház és a szentek történetét. A közéleti kérdésekkel és az egyházpolitikai helyzettel tisztában volt. Ebben a tekintetben is felért tájékozottsága a középosztálybeli asszonyokéval.42

Mindszenty József a legnehezebb pillanatokban, amikor egyesek túlzott „vonalassággal”, az ésszerű kompromisszumokra való képtelenséggel vádolták és vádolják, valójában ehhez a mintához igyekszik hűséges lenni: „Minden életrevaló tervét végre tudta hajtani, és ilyenkor nagy nehézségek előtt sem torpant meg.” Bizonyos értelemben nemcsak a gimnáziumba való felvételt, de a teljes életpályát ennek a mélységesen szeretett édesanyának köszönheti. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk: a magyar történelem útvesztőiben betelt hitvallói sorsban a vasi és zalai ősök egész generációinak a névtelen, vértelen és könnytelen vértanúsága teljesült be. A XX. századi sarj gyümölcse, amelyet vizsgálunk, elválaszthatatlan azoktól a korábbi évszázadokba

41 Az 1948. decemberi 16-i, utolsó esztergomi püspökkari ülés kapcsán mondja ezt a bíboros.

42 Az írás a Katolikus Szemlében jelent meg, idézi: ME 427.

43