Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Elindulás az élet útján
Elindulás az élet útján A két szülő 1890. január 28-án kötött házasságot:35 Pehm János ekkor 25 éves volt, Kovács Borbála csupán 15. „Fontos momentum: mindketten árvák. A fiatal pár a Kovács család fundusára költözött... József helyben élő rokonainak többsége is a Kovács famíliához tartozott. Az édesanyával való későbbi bensőségesebb kapcsolatának is talán ez volt az egyik oka.”36 A későbbi hercegprímásnak öt testvére volt, közülük hárman korán meghaltak. Felnőttkort megért két húgának, Annának és Teréznek nyolc, illetve hat gyermeke volt. Az elsőszülött fiú apai nagyapjáról kapja a nevét: József. Keresztelésére még születése napján, március 29-én sor került.37 Érdekes, hogy bár a Pehm név német eredetű, maga Mindszenty József hangsúlyozza: „Mindkét szülőm ősei évszázadok óta éltek a színmagyar Hegyháton és Kemenesalján. Minden rokonságom erről a tősgyökeres magyar vidékről való, és mind az apai, mind az anyai ágon rokonságomban csupa magyar nevűek vannak” (ME 29). A magyarság e két mondaton belüli háromszori hangsúlyozása mutatja a vasi, zalai öntudatnak a hármas tengelyét: katolicizmus, magyarság és sokgyermekes család. A későbbiek során az apa kissé a háttérben marad, a visszaemlékezésekben érzelmi szinten kevésbé mutatkozik meg (ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna hatással a fiára, sőt!),38 az édesanya alakja azonban mindvégig elevenen él Mindszenty József szívében, akit annak haláláról írva az 1973-as kéziratban, az Emlékiratok első változatában egyenesen „a mi családunk fejének” nevez (ME 491).39 „Odaadó anyai 35 Házasultak anyakönyve, vol. 2, föl. 65; eskető: Kelemen István esperes, plébános; tanúk: Mátyás József és Kovács János. Ld. FJ109. Egyfajta „családi pillanatképet” nyújt: VJ 21-23. 36 TY 24k. 37 Kereszteltek anyakönyve, vol. III, nr. 31; keresztelő: Baumgartner Károly káplán; keresztszülők: Hosszú György és Kovács Lujza. Ld. FJ 110. 38 „Mindszenty az édesapját is nagyon szerette. Mint mondani szokták, jól megértették egymást. Valószínűleg tőle örökölte a közéleti problémák iránti érdeklődését és a gazdasági kérdésekben való könnyű tájékozódó képességét” (KH 10). 39 A kifejezést az 1974-es változatban módosítja „a mi családunk koronájára”, ami valószínűleg azzal is magyarázható, hogy nyelvünkben a családfő kifejezés természetszerűleg az apát kell(ene), hogy jelezze. A bíboros édesanyja valószínűleg tisztában volt ezzel az emberi-érzelmi helyzettel, amit a maga módján igyekezett 41
