Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Az életszentség
anyag kiegészítése, olyan szintű összeállítása volt, hogy a konzultorok (a Kongregáció tanácsadói, szakértői) elé kerülhessen a döntésre előkészített Positio (ami asztalra „helyezhető” méretű összegzés30). 2007- ben, a nagy anyagmennyiség okán s az ügy felgyorsítása érdekében a relátori feladatokat átvette Vincenzo Criscuolo kapucinus szerzetes, a Kongregáció főrelátora (ez is mutatja, hogy kiemelt ügyként kezelik Mindszenty bíboros perét). Jelenleg - Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője, viceposztulátor tájékoztatása szerint - a Positio összeállítása van folyamatban, amely alapján a konzultorok döntést hozhatnak. Az eljárás felgyorsítása érdekében 2006-ban a magyar püspökök kifejezték Róma felé azon véleményüket, miszerint Mindszenty bíboros boldoggá avatása időszerű, s ezért támogatják az ügyet. A végső fórum a konzultorok vizsgálatán túl a Kongregáció „ülése”, amelyen a tag bíborosok és érsekek, püspökök kell hogy állást foglaljanak. Igenlő válaszuk esetén az ügyet döntésre terjesztik a pápa elé, aki nyilatkozik az életszentségről. A boldoggá avatáshoz szükséges csoda hivatalos értékelésére csakis ezután kerülhet sor. Amennyiben minden pozitív végkifejletet vesz, akkor kerülhet sor a boldoggáavatási dekrétum pápa általi ellenjegyzésére és kihirdetésére, s az ünnepélyes avatási szertartásra a Szentatya által meghatározott időben és helyen. Ez a dokumentum jelöli ki az új boldog ünnepnapját is. A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS közléseit emeljük ki, amelyek a történészi vizsgálódások alapjául szolgálhatnak: Somorjai, Á., Az Apostoli Szentszék és Mindszenty József kapcsolattartása, vol. III/2:1967-1971. Tanulmányok és szövegközlések, METEM, Budapest, 2012; Uő., Az Apostoli Szentszék és Mindszenty József kapcsolattartása 1971-1975. Tanulmányok és szövegközlések, szerzői kiadás, Róma, 2007; Uő. (szerk.), Mindszenty bíboros követségi levelei az Egyesült Államok elnökeihez, METEM, Budapest, 2011. 30 „A kongregációs előírások szerint a Positio öt tartalmi részből áll. Az első az ügy hivatalos és részletes bemutatása, melyet a relátor állít össze. Általános gyakorlat szerint a római posztulátor közreműködésével készül a második rész, az úgynevezett Informatio, amely Isten Szolgája életét, tiszteletét és szenttéavatási eljárását mutatja be. A Summarium nevű rész az eljárás lefolytatásával kapcsolatos engedélyeken kívül a tanúvallomások és az összegyűlt dokumentáció tartalmi kivonatát tartalmazza. A negyedik rész Isten Szolgája írásaiból és írásainak teológiai értékeléséből, végül az ötödik a különböző - római szakaszhoz kapcsolódó - vizsgálati anyagokból áll” - Kovács, G., Vég nélkül. Szentavatás régen és ma, SzIT, Budapest, 2014, 77. 34