Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
A magyar Sion főpapja
A magyar Sion főpapja katolikus hetilapban, amely ekkor kezdte meg működését.201 Ez azért érdekes, mert megvilágítja az 1944-ig a plébániai pasztorációban működő főpap látásmódját, lelkipásztori modelljét. A legfontosabb elemek a következők:- Az egyházközségi élet megújhodását, sőt sok helyütt egyáltalán megszületését jelentette az 1919-es tragédia. 1945-nek ugyanilyen éledést kell hoznia, mert különben a régi intézmények elvesznek.- Miközben társadalmi szinten a demokrácia a jelszó, a plébánia megvalósítja a legkülönbözőbb rétegek, csoportok egységét. Az Egyház ezen a téren mindig a politikum kritikája: a kollektivizálás idején az egyént, az atomizálódás idején a „katolikumot” [az eltérők organikus egységét] hirdeti, mely a plébániákon megvalósul.- Szemben a közélettel, itt nemcsak a mennyiség számít, hanem mindenekelőtt a minőség (kiemelten a képviselő-testületek tagsága kapcsán).- Amikor a plébánia a romba dőlt épületeket felújítja, egyszersmind belső megújulást is kell hogy végezzen. „Innét indul ki az ébresztés, a cselekvés, a küzdelem, az anyagi és lelki, háború alatti és utáni pusztulás és pusztítás ellenében” (ME 90).- A plébánián mindenkinek el kell köteleznie magát a segítésre, a szolgálatra, az aktív, cselekvő plébániai létezésre. Enélkül „beteg” lesz az egyházközség. Mindszenty József 1945. október 6-án este érkezett meg új székvárosába, a magyar Sionra.202 A későbbi politikai viták homlokterében a prímási méltóság közjogi vonzatai, társadalmi szerepe állt - ezt alátámasztani látszott magának az új érseknek világos önértelmezése, aki a királyság „első közjogi méltóságának” tekintette magát, miként azt a miniszterelnöki gratulációra írt válaszában megfogalmazta (ME 93). Ez a kérdéskör valóban érdemes úgy a diakronikus, mint a szinkroni- kus történelmi vizsgálódásokra. Egy bizonyos (s ezt a kritikus hangok 201 1945. szeptember 22-i szám: Amit a viharesztendő sürget. Krisztusban és a korban megújhodott szentpáli egyházközségek az új időkben. Részlegesen idézi: ME 89k. Teljes szöveg: MO 1, 43-45. 202 Vö. Kovács, G., Isten embere, 55-78. 125
