Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Szent Margit s a Királynék városában
Szent Margit s a királynék városában Miután október 31-én az utolsó aláírás is a memorandumra került, maga Mindszenty vitte azt Budapestre, hogy ott a Sándor-palotában - Szálasi távollétében - átadja Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettesnek. A szöveg többszörösen is bátornak tekinthető.165 Először is nem hallgat arról, hogy a nyilas hatalomátvétel kudarcba fulladt, a legminimálisabb eredményeket sem tudta felmutatni („Mi örülnénk, ha azt írhatnék, hogy áll a Haza legalább az október 15-i határok között.”). Másfelől nyíltan kimondja: itt már a vereség elodázásáról van szó, nem pedig bármilyen eséllyel kecsegtető harci tevékenységről („visszavonulási harcok”). Harmadrészt nem titkolja, hogy minden szlogen és szólam ellenére, Magyarország eszköztelen és tehetetlen, ezt eltagadni hazugság. A negyedik megfontolás azonban talán a legfontosabb: amit a kormányzat művel az országgal, az történelmi előzmények nélkül való. Mintha a „megsemmisítünk vagy megsemmisülünk” jegyében teljes tudatossággal pusztítanák el magát a hazát. Mindszenty ezen a ponton minden kor mindannyiszor beteg és betegítő antirealista nacionalizmusa ellen emel szót, amely - miközben a legszentebb igéket harsogja - többet árt a nemzetnek, mint bármilyen külső ellenség. „Muhi, Mohács, Majtény, Világos, Trianon után volt feltámadás, de a megsemmisülésből nem lesz. Egyén feláldozhatja magát a nemzetért, tízezrek és tízezrek ebben a világháborúban is hősökként haltak meg nemzetünkből hazánkért: de a nemzetet öngyilkosságból odavetni csak úgy elvből nem lehet. A felelősség és a lelkiismeret nem engedi.” Éppen azok, akik mindig a nemzet előtti felelősségüket szajkózzák, mutatkoznak mérhetetlenül felelőtlennek, s akik a legmagasabb erkölcsi értékek védelmezőinek akarnak mutatkozni, valójában azok rendelkeznek a legkisebb erkölcsi érzékkel. Ezen a ponton a memorandum világosan fogalmaz: itt már nincs politikai kérdés. A történelmi eseménysor végkifejlete eldőlt. A vezetők előtt álló döntés merőben erkölcsi természetű - a püspökök is ezért vállalják, hogy megszólaljanak. Az ország jövőbeni sorsa nagyban függ attól, hogy a Dunántúl mint még kevesebb károkat elszenvedett régió, mint az ország fele 165 Teljes szövege: MO 1,20k. A szöveg törzsét idézi: ME 53k. Ld. még BM 1,354-359. 101
