Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)
Lukács itthon
Gualterus Mapes mivel a törvény, a szokás és az igazság ellenére ki akarta forgatni örökségéből az ártatlant, ebbe nem akart beleegyezni. De [László herceg] az ország egy másik érseke útján, akire egyáltalán nem tartozott a királlyá koronázás, mégis elérte, hogy király lett... Lukács rögtön átokkal sújtotta, ő pedig azonnal rettenetes fenyegetésekkel és meztelen karddal felelősségre vonta feloldo- zása érdekében. Mivel mit sem ért el, sőt ismét kiközösíttetett, erőszakkal börtönbe vettette Lukács érseket és arra kényszerítette a szolgálatot megtagadó parochiákat, hogy az egyházi tilalomról ne vegyenek tudomást.. A gyors fordulatokról Európa ezt tudhatta tehát A francia püspök Sens-ben, a pápai udvar környezetében hallhatta, amit majd Mapes- nek elmesél. Gyanítható, miként tekingetnek a Lukácsot „helyettesítő” András kalocsai érsekre a harmadik lateráni zsinaton (1179). A híradás a pápához nyilván Salzburgból, Eberhard futárpostájával érkezett, az „információcsere” jól működött „III. István Kapuvárnál csatát kényszerült vívni a vele szembefor- dulókkal, majd Ausztriába távozott, de onnan rövidesen visszatért, és Pozsony várában húzta meg magát..- foglalja össze a nyárelőn történteket Kristó Gyula De arról, hogy a király környezetéből Mikó kalocsai érsek hogyan sodródott László herceg hívei közé, nem szól a krónika. És tény, hogy 1162 júliusában, Székesfehérváron II. László király fejére ő emelte a koronát. Majd ugyanezt, ugyanitt megismétli II63. január 27-én - de akkor már IV. István térdel az oltár előtt László váratlan haláláról (megmérgezték?) eltérőek a vélemények, az új koronázásig ki sem hűlhettek a temetés kandeláberei. Lukács érsek már az első alkalommal a legsúlyosabb anatémával sújtotta az ellenkirályt és koronázóját, interdictum alá helyezte László országrészeit A kiközösítettek nem vehetnek részt istentiszteleteken, nem részesülhetnek a szentségekben, a hívők nem érintkezhetnek velük. A tilalom alatt álló templomok papjai megtagadják a szentségek kiszolgáltatását, nincs keresztelés, esketés, temetés. Az érsek ekként vállalta börtönét Talán az első történelmünkben, aki prófétaként ostorozza gyámolatlan nemzetét Kölcsey, Vörösmarty, Ady és mások előtt Amikor III. Sándor az eseményekről értesült, nyomban felszólította érseke fogságának feloldására a királyt, aki a következményektől félve meghajolt kívánsága előtt De meglepődhettek mindketten 88
