Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)
Lukács itthon
ürügy. A halálhírre a baszileusz a fősereggel nyomban Szófiába vonult, az erejével magyar királlyá elfogadtatott hercegtől pedig hűbéri fogadalmat és tetemes adókat remélt, zálogul Zimony várát és a Szerémség vidékeit A déli tartományok magyar előkelői, a bácsi, a pécsi, a váradi és a Csanádi püspökök szolgálatkészen tárgyaltak a bizánci követekkel, az igények mérséklésében bizakodón. A vélt „hagyományokra” hivatkozó delegátusoktól azonban a baszileusz kedvesebb jelöltjét, az ifjabbat, István herceget nem fogadták szívesen. Hiszen Manuél rokona lett, a gyönyörű Mária a felesége - féltek a görögök jelenlététől. „Lehetőnek tartották..., hogy Magyarország, mihelyt politikailag görög befolyás alá kerül, egyházilag is elválik a nyugattól. Most már nem az ellenpápa elismeréséről volt szó, hanem a teljes elszakadásról...” - gyanította okkal Marczali. „Bizánc... 1162-ben alkalmasnak látta az... előállt helyzetet arra, hogy a magyar trónkövetelőket felhasználva hűbéri függésbe vonja Magyarországot, és megkaparinthassa értékes déli területeit. Nikétasz Khoniatész bizánci történetíró nyíltan megírta Istvánról: a magyarokon »ugyan ő fog uralkodni, de rajta meg a rómaiak császára lesz az úr«...” - jegyzi a lényeget Kristó Gyula. Bár „a római historikus”, Khoniatész véleményét nem ismerték a magyarok, az elutasítás indoklására volt érvük elég. „István hercegnek nem volt számottevő bázisa az országban - folytatja Kristó -, .. .a bizánciak magyar urakat vesztegettek meg, fűt-fát ígértek..., de még így sem tudták szándékukat keresztülvinni. A bizánci támadástól tartó magyarok azonban kénytelenek voltak kompromisszumot kötni a keleti császársággal: Istvánt ugyan nem, de a Bizánchoz kevésbé kötődő Lászlót elfogadták uralkodójuknak...” Csendesebbnek is tűnt a talán két évvel idősebb magyar herceg, akiről tudták, hogy bár özvegy volt, Manuél házassági ajánlatait mégis visszautasította. Az osztr ák II. Henrik védelme alatt élő III. István számára „a nyugati országrészek” hercegi privilégiumát is biztosítani kívánta, majd a trónöröklést saját halála után. Hiszen csupán egy leánya volt, Mária, aki utóbb a velencei dogé fiának felesége lett A délvidék urai mellette állnak - ezekkel a biztosítékokkal és érvekkel kérte az esztergomi érseket: koronázza meg. „Lukács megdorgálta és árulással vádolta őt - emlékezik a történetre Acri püspökének, a francia Hugónak elbeszélése alapján 87
