Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Lukács itthon

ják, amelyek itt is keresztezik Manuél ábrándjait De felkérte az általa herceggé emelt osztrák Jasomirgott Henrik őrgrófot (1156): „tartsa szemmel és szelídítse meg” keleti szomszédait Ugyanitt megtagadja segítségét II. Géza öccsétől, István hercegtől trónkövetelő kísérleteiben, bár személyes védelmét vállalja majd kudarcai után. De a herceg támogatója, Belus nádor Szerbiába száműzetett. II. Géza tanácsadója Apa bán lett 1157 tavaszán.

Augusztusban Barbarossa követeként Dániel prágai érsek fordul meg Esztergomban: a királytól Milánó megvívásához kíván támogatást Meg is kapja természetesen a nürnbergi előzmények után. Az ígéretre pedig 1158 januárjában Regensburgban, követeink előtt véglegesen lemond a magyar trónaspiráns támogatásáról, így az esztendő nyarán Jasomirgott Henrik vezetésével mintegy félezer magyai" íjász csatázik a német-római császár szolgálatában az ellenálló város kapui előtt.

A magyar trónkövetelő, velencei támogatással, csalódottan Bizáncba menekül, ahol Manuél szívesen fogadja, és bizalma jeléül hozzáadja feleségül közeli rokonát, Máriát Két esztendő múlva, amikor hasonló szándéka kiderül, ugyanide érkezik a másik királyi öcs, László herceg is. Utóbb majd Lukácsnak temérdek gondja támad miattuk és velük.

I. Komnénosz Manuél (1118-1180, 1143-tól császár) a magyar Piroska hercegnő (a bizánci Eiréné császárné) fia, Szent László unokája, ragyogó tehetségű uralkodó. Ábrándja a Keletrómai Birodalom területi és „a görög-latin hitegység” szellemi visszaállítása volt. A „szárazföldi irány” mindkettő felé a Balkánon át Magyarországra mutatott. Dél-Itáliában a normannok állták útját, a tengeren Velence és Génua hajóhadai. A „hitegység” ugyan csak indoklás hódító terveinél. De a zseniális délibábkergetés szerencsénkre óvatos meggondolással és taktikával nem párosult - így a magyar királyok meg tudták állítani a bizánci sereg hadjáratait. A három égtáj felé egyidejűén vagy egymást követőn vívott háborúk kísértése jobbára mérsékelte egy tartós győzelem lehetőségeit

A Borisz halála után (1153-1154) az udvarába menekült két magyar herceg egy „békésebb megoldás” reményével áltatta a baszi- leuszt, aki most megváltozott igényekkel és sorozatos hadviseléssel gyötri a magyarságot, alakítgatná történetét De királyainkban és seregeinkben kemény és méltó válaszadókra talált.

67