Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

A forrásvíz vizsgálata

lett, egyben a „pároshatalom” egységének, az ország fényének jelképe, koronás uralkodók nyughelye. Mint otthon Székesfehérvár, másutt például Canterbury. A francia „gloire” itt nevelkedett.

Lukács bizonyára fokozott érdeklődéssel figyelt, amikor a még I. Dagobert frank király által elkezdett (626), így öt évszázada tündöklő monostor és székesegyházának sziluettje egy kanyarulatban végül elébe magasodott. A legtöbbet nyilván Suger de Saint-Denis, a hírneves apát, államférfi és teológus (1081-1151) tevékenységéről hallhatott. Hiszen még élt a pár év előtti „kancellár”, amikor ő Párizsba került. ,A két Lajos barátjának” az előző harminc esztendő során volt miből építeni. A szobrászműhelyek mestereinek a kapuzat fölé a feltámadás apotheózisát álmodta meg, a kapubéllet oszlopai elé a Szentet és a Dagobert óta itt nyugvó királyokat. A belházak magasba törő és felfelé karcsúsodó gyámpillérei közé festett és ólmozott üvegfalak kerültek színesen megtörve a Fényt, ami Suger szemében „az isteni megvilágosodás” ténye és eszköze. Az Isten maga „a teremtés nélkül létező és teremtő világosság”, így „isteni módon kell pon- tifikálni a szent misztériumokat” a fény titkát magasztaló teológus szerint, aki írásaiban és a katedrális üvegablakain elsőként hívta életre a gótika eszményeit, ebben a fény poézisét

A súlyos kőtömbök és a lőrésnyi ablakok alacsony és levegőtlen fénytelenségéből érkezőt a rázúduló sugárzás tündöklése bűvölte el, az angyali hatás oly gyorsan el nem múlhatott Sejthető, hogy a városban alapozott tudással, az élmények által erősítve Lukács mit is szeretne majd otthon megvalósítani.

*

*

.Azon legyetek, hogy a római egyházat segítsétek, s oly sokféle helyi egyházainkat a katolikus egységbe fűzzétek..- írta az előző század utolsó évtizedében „a teokrata” II. Orbán pápa kedvencének, Lan- francus érseknek Canterburybe, megjelölve ezzel „a jövendő század” feladatát. A „katolikus egység” értelmi megalapozása érdekében indult és érkezett Párizsba a magyar klerikus mintegy félszázad után. Történelmi feladatához itt nemcsak az egyházatyák tanítását ismerhette meg, de velük a „reformnemzedék” vitákban érlelt és edződött munkásságát, „az új megközelítés” filozófiájának értékeit Az otthoninál szélesebb távlatokban gondolkodó mesterek tudo50