Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)
A forrásvíz vizsgálata
a misztika a szívhez szól..- egyszerűsödik mindez tovább a kettő szintézisében reménykedő mesterek írásaiban. „A skolasztika ésszerű belátásának fogalmi ismeretei körébe” nehezen társulnak a misztika hitvallói, „a belső élmény” nem hamvadó tüzű apostolai. A „Doctor Ecclesiae, Doctor Mellifluus” (Mézajkú) karizmatikus sugárzása és lobogó fáklyája nyomán a dialektika és a korábbi teológiai elméletek fölé „a szent hit fényereje gyűlt”, Bernát apát erényeivel Európa uralkodóit hódította meg. Megelőzött néhány háborút és egy várható egyházszakadást. III. Jenő pápának (1145-1153) ajánlott és „a megfontolásról” (1148) szóló levelében egykori tanítványát bátorítja: tekintse magát a világ urának - „az egyház két kardja”, a papság szellemi és a lovagok világi ereje mögötte áll. A „Credo ut experior” (Hiszem, hogy tapasztalhassam) axiómájával már-már a látomásos elmélkedés számára nyit égboltozatot, írásaiban az egyházi főrend tagjait bírálva ad útmutatást hivatásuk magasztos betöltéséhez, taglalja az isteni kegyelem és a szabad akarat kapcsolódását, az Istennel való kapcsolatfelvétel lehetőségeit, és megjeleníti a későbbi hitviták felleges horizontját is. További működése és más feladatvállalásai együttesen alapozzák „az Európát formáló ember” történelmi tevékenységének boltíveit: a földrész vallási és politikai egyesítésének merész kísérletét. A fáradhatatlan szónok, traktátusíró és utazó ugyanakkor tolerancia és megbocsátás nélkül tekint a szakadár keleti kereszténység felé. „Ürömvölgy” (Vallée de l’absinthe) zordságából „tiszta völgyet” (Clairevallée) teremt, a konteplációk fénylő színhelyét, az „igénytelen derű otthonát”. Ritkán pihen meg itt, akkor például a lovagrendekről, a zarándoklatok (Róma, Compostella, Jeruzsálem) szükségességéről és hatásáról elmélkedik. Rendtartást ad a templomosok számára, legihletettebb pillanataiban himnuszokat ír. „Bernátnak sok szép költeményt tulajdonítanak..., kevés és szegényes az, ami kétségkívül tőle származik...” - összegzi Babits Mihály az Amor Sanctus egyik jegyzetében. Az új keresztes hadjáratra felszólító pápai bullát ő olvasta fel (Vézelay, 1146. március 31-). Az ezt követő prédikációi, majd az egészségét sem kímélő európai körútja valóban történelmi tett volt, tömegek mozgósítója, országok és földrészek felrázója lett. Egyben leírhatatlanul fényes diadal tanítványa, III. Jenő pápa számára, a gre- gorianizmus feltétel nélküli győzelme Európa hatalmasságai felett 44
