Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Séta "a szentisváni kiváltság" terelőútjain

alkalmával (1083) feltűnt a hiány, és Mercurius csodás körítéssel bevallotta tettét László király előtt Az uralkodó felkereste az eltulajdonított ereklyét, és tiszteletére apátságot alapított a színhelyen a Boldogságos Szűz dicsőségére, egyben a Szent Jobb fölé fából templomot építtetett (1084). Ennek helyére néhány évtized után Álmos herceg „fehéregyházat” emeltetett, de a testvérviszály idején Könyves Kálmán megfosztana kiváltságaitól. Az egyházi birtokot Pál nádor fiainak ajándékozta, elégettetve az apátság alapító- és kiváltságlevelét Ezt a birtokot vette II. Géza király uralkodói tulajdonba, és szeretett nagyapja emlékét szolgálva építtette újjá a templomot oklevéllel biztosítva a monostor lakóinak eredeti privilégiumait

De a megszentelt ereklyét alig egy évtizeden át őrizték békén a bencés egyháziak, mert a sértett nádorfiak, Jeromos és Kornél urak 1169-ben megtámadták „örökségüket” - az apátot elűzték, és „fel- prédálták” a feldúlt kolostor kincseit A hírre Lukács érsek az egész országban kihirdetett anatémával sújtotta őket, így került ismét az újra helyrehozott és felszentelt apátság a király és a mindenkori esztergomi érsek közös felelősségébe ezután. A békés monostor, temploma és a nemzeti kincs csendesedő történetének végére néhány évszázad után a török hódítás gördít majd súlyos zárókövet. Ekkor indul el az ereklye vándorlásának processzusa A felemelt elődök emlékének ápolására III. István királynak kevés ereje jutott, így jó szívvel emlékezhetünk még az édesapja „korona-kultuszára”, hiszen „az összeépítést” az ő idejére feltételezi Györffy is.

És persze okkal, bár nem minden célzatosság nélkül írhatta Bur- chard, Barbarossa Frigyes nótáriusa közvetlenül a palliumátadás szép ünnepét követőn, hogy szép hazájában „a magyar király egyházi ügyekben korlátlan úr..hasonlóképpen népe és országa felett Fenntartja magának az appellatio ellenőrzését, a legatio fogadásának vagy elutasításának jogát, a pápasággal kapcsolat csak engedélyével teremthető. A clarendoni zsinaton pár év után Becket Tamással viaskodva az angol király, II. Henrik többek között ezeket is követeli.

Győry János értékelését - hogy „ez a korszak a magyar történelem legragyogóbb lapjaira tartozik..- a lovagkirály nemes igyekezte és kedves személye iránti rokonszenvből készséggel elfogadhatjuk. Majd amikor e sommás vélemény indítékai között, „a ragyogás” fősugaraiban II. Géza „késleltetett állásfoglalásait”, a külpolitikai kivárás erényét, „a pápaság megfélemlítésének” sanda szándékát, végül

132