Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Séta "a szentisváni kiváltság" terelőútjain

csak a saját, közvetlen rendelkezésük alá eső - tehát királyi - egyházakat érintő intézkedésekben érvényesült volna..

De alig tartották, mint okleveleikből ismeretes. Bár ez a minden történelmi adatta és szempontra figyelmező és elgondolkodtató észrevétel alapul szolgálhat nem kevés látszólagosan ellentmondásos történés megértéséhez is: a „corona Latina” és a „corona Graeca” egybeszőtt szellemi hatása már a feltételezett egybeforrasztásuk előtt egyszerre működött A szív és az értelem már Róma felé irányította az uralkodók józan tekintetét, de erős sugárzású maradt az emlékezet, amelyet keleti módra ébren tartott az érvényesnek vélt „szentistváni apostoli jog”. A miniatúrákon és adományleveleik, törvényeik okiratainak „authentikus pecsétéin” királyaink nem véletlenül tartják jobbjukban a Szent István által elfogadott, hosszú nyélre fűzött egyágú „apostoli kereszt” szimbólumát És persze Könyves Kálmán sem véletlenül adja fiainak a két legjobban tisztelt előd, István és László nevét

„Azt gondolhatnánk- fejtegeti Mezey László a guastallai lemondást ténynek tekintve az idézett magyarázat előtt .. .hogy a Sacerdotium és az Imperium nagy vitájában a magyar királyság - tudatosan és fenntartás nélkül - ezután magára nézve a pápai joggyakorlatot és -felfogást tekintette kötelezőnek... Úgy látszik, ezzel a kanonisztika - ebben az országban - teljes terjedelmében befogadásra és érvényesülésre talált De nem így történt. Kálmán egyház- politikája - ha a feltételezésünknek megfelelően tudatos és őszinte volt - fiának korai halála után folytatóra nemigen lelhetett...”

Azért persze a magyar királyság és a Szentszék kapcsolatában a Kálmánnal kezdődő „kanonisztikus egyházpolitika” körül, akárcsak Guastalla indítékai és hatása folyamatában maradt néhány „kritikus etűd”. A kúriával való kapcsolat megszilárdítását, a magyar egyházi szervezet megerősítését, a hatalom rendezését és másokat kellő érdemeként méltányolva az elismerten gregoriánus gondolkodású utódban, Lukács érsekben „a pozitív szerep” tisztelete mellett egy kissé felemás rokonszenv is munkálkodhatott. A kánoni gyakorlat körül a folyamatos kölcsönhatások ellenében akadt még gond és tennivaló mindannyiuk számára a század folyamán. A Párizsban tanult érsek számára legkivált

Pedig az egyházi méltóságból uralkodóvá emelkedett Könyves Kálmán tevékenysége elé II. Orbán pápa nagy reményekkel és növekvő bizakodással tekint: „a magyar nép már régóta tévutakon

122