Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Séta "a szentisváni kiváltság" terelőútjain

jár s üdvének igaz pásztorát elhagyva idegen nyájhoz csatlakozott..- folytatódik az üdvözlet és elismerés után csalódással az egyházfő kapcsolatfelvétele. A keserű feddést hordozó mondat László király „elpártolását”, a pápai hűbérű Horvátország elfoglalását, a IV Henrikkel kötött szövetséget, a megváltozott egyházpolitikát értékeli, hiszen a pápa legátusa, Teuzo bíboros 1091 őszén lesújtó híreket hozott. Közöttük azt, hogy a győzelmes magyar király nem ismeri el a Horvátország pápai hűbérére vonatkozó kívánalmat, így inkább az ellenpápa, III. Kelemen oldalára állt. A „magyar kapcsolat” megújulásában reménykedő II. Orbán pápa ebben a reményben említi Szent István „köztudomás szerint a pápai széktől kapott és méltán kiérdemelt egyházi jogait... ” És ezért ajánlja fel Kálmánnak újra, hogy „emelje fel a katolikus hit dicsőséges zászlaját, mely országának világi zászlajával együtt győzelmet és dicsőséget fog szerezni...” Szinte a sorok mögül is érezhető, hogy II. Orbán milyen szívesen adná át a múltnak a rövid időre lobbant viszálykodást.

A fiatal, frissen felkent és megkoronázott uralkodó számára elképzelhető-e ennél serkentőbb biztatás? Bizonyosságot olvashatott ki arról, amiben talán kétsége sem volt szabadon élhet a mindenkori magyar királyok apostoli jogaival. A hazai egyház alakítása és irányítása körül kezében ez újabb jogszerű elismerés. így vélték utódai is.

Bár 1096 májusa és novembere között kemény csatákat vív az országban több hullámban átvonuló vagy átvonulni szándékozó, a Szentföld felszabadítására igyekvő hordákkal, így II. Orbán pápa iránti neheztelésre bőven nyílt volna oka De az utolsó hullám, Bullion Gottfried rendezett francia kereszteshada a magyar sereg folyamatos és állandó kíséretével rendben és békén éri el a déli határvidéket - „a nagy megpróbáltatás” így még a tél előtt megnyugtatóan véget ért, eloszlott minden aggodalom.

Hamarost újabb keletkezett: 1099- július 29-én meghalt Eudes de Chätillon, Cluny priorja, majd Ostia püspöke, végül II. Orbán pápa; véget ért az alig tizenegy éven át tartó, kemény viharzásokkal szembeforduló regnuma. A normannok segítségével visszaszerezte Rómát, 1095 novemberében a clermonti zsinaton meghirdette az első keresztes háborút Ennek ugyan előbb az európai zsidóság, majd a kontinens keleti fele látta kárát, de végül egy hosszú és véres ostrom után Jeruzsálem, a Szent Város is felszabadult (1099. július 14 ). Remélhetően a hír a haldokló pápa ágyáig még eljutott.

123