Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)
Séta "a szentisváni kiváltság" terelőútjain
Hermann Egyed premontrei kanonok és egyetemi tanár magyar egyháztörténetében ennyire azért nem határozott és elutasító, bár nem is cáfolja Petruch Antal állításait. „Szent Atya, kijelentjük - olvassuk Hermann fordításában az elhíresült nyilatkozat szövegét hogy szívesen alávetjük magunkat az isteni törvényeknek, és ezek értelmében engedelmeskedni fogunk Néked. A püspöki invesztitúráról, melyet elődeink gyakoroltak, lemondunk; ameny- nyiben erre nézve eddig szabálytalanságot követtünk el, ettől a jövőben Isten segítségével tartózkodni fogunk...” Az idézett mondatok után pedig az egyháztörténész talányos fejtegetése következik: „A királyi nyilatkozat olyan határozott és világos, hogy éppen ez kelthetne gyanút hitelessége iránt. Kálmán azonban még Guastalla után is magának tartotta fenn a traui püspökök megerősítését (1108), ahol pedig Szent István állítólagos privilégiuma csakugyan nem volt érvényben. A nyitrai püspökség megalapítása is homályos e tekintetben. Kálmán törvényéből (1110 körül) világosan következik, hogy a püspökség ekkor még nem volt meg...” 1113 körüli alapítása és Gyárfás püspök felszentelése idején „a Szentszék szerepéről mitsem hallunk... A gregoriánus gondolat diadala tehát az invesztitúra kérdésében nem olyan világos, mint amilyennek Kálmán állítólagos guastallai nyilatkozata után várni lehetne..., az elmélet és gyakorlat még távol állt egymástól...” - tompítja a kételyek fényeit a bölcs megfontolás. Aki e rejtőzködő és olykor fel-felvillanó talánnyal szembekerül, óhatatlanul elgondolkodik, hogy ha ezt az engedelmességet fogadó okiratot a magyar király követeivel aláíratta egyáltalán, akkor miért nem tartotta be következetesen ígéretét A feltételezhető engedetlenségre Mezey László egyetlen lehetséges, Könyves Kálmán tisztessége iránt kétségeket nem ébresztő magyarázatot talált: nálunk „az állami és egyházi relációk... továbbra is... a nyugati alapszöveten mindig átcsillanó bizánci motívumot mutatják, amely a magyar kereszténységgel egyidős..., a nyugati és keleti egyházak keresztútján álló magyax- egyházban nem tudtak a kánoni törekvések - még az egyező királyi akarat mellett sem - tisztán érvényesülni..., a kánoni szabad választás helyett a királyi hozzájárulás (consensus) kikérésén kívül gyakorlatilag továbbra is a főpapnak a király által történő behelyezése.maradt érvényben. „Ha a XII. századi magyar királyok híven tartották is volna magukat a guastallai aktushoz, ennek hatása 121
