Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Székely György: A középkori Magyarország művelődésének egyes általános kérdései a kódexek tükrében
felosztásban segítségül hívott uralkodóházak közül a kései Árpádok kezdték meg a budai Vár, az Anjouk a palota építését, Zsigmond a gótikus Friss-palota, Mátyás a reneszánsz márványpalota építtetője, a könyvtár megújítója. Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás törekvéseinek fontos része volt az egyetemi élet meghonosítása,^ ami a tudományos irodalom akkor már legfontosabb serkentője lehetett volna. Udvarukban működtek azok az igazgatási, igazságszolgáltatási, egyházi intézmények, amelyek állandóbb műhelyei voltak a kódexirodalomnak, az olvasásnak. Ennek kapcsán fordul figyelmünk a felé a kódex felé, amelynek fontosságára Má- lyusz Elemér hívta fel az érdeklődést. Egy olyan kiállított kéziratvariációról van szó, amelynek másik példánya Drági Tamás tulajdonában volt, s amelyek szerzője is lehetett ez a vezető világi értelmiségi Má- lyusz Elemér szerint. Rövid terjedelmű világtörténeti kompendium ez, amelynek magyar függeléke Hunyadi dános-párti és főűrbíráló. Német nyelvre is már a 15. században lefordították. Drágít, miután volt már macsói al-bán, 1486 nyarán Mátyás a királyi személyes jelenlét bíróságának élére állította, mint locumtenenst. E rangban ő volt az első, aki nem klerikus, hanem világi személy maradt. Mályusz szerint jelentős szerepe volt Dráginak az 1486. évi nagy törvénykönyv megfogalmazásában. Ez a jogi munkálat a jogszolgáltatás reformját húzta alá, társadalmi reformokat is magába foglalt, s titkolta Mátyás abszolutisztikus törekvéseit, egyenesen elítélte az absoluta potentiát, a reformokat ország- gyűlés elé utalta. Maga a jogi kiadvány túlesik ülésünk tárgyán, mivel nyomtatásba került (Constitutiones incliti regni Ungarie. Leipzig, 1490. júl. 31. előtt). Az 1486-os törvénykönyv abszolutisztikus irányú eszmevilágára jellemző bevezetése: "illő, hogy a királyok és fejedelmek ... ne csak fegyverekkel, hanem törvényekkel is ékeskedjenek", ami párhuzamos Iustinianus császár Institutióinak bevezetésével: "A császári felségnek nemcsak fegyverekkel kell ékesítve lennie, hanem törvényekkel is fel kell fegyverkezve lennie". Drági csak néhány hónappal a törvény- könyv kiadása (1486. január 25.) után került magas bírói tisztébe, talán jogi szakértői tevékenysége jutalmául. A személyes jelenlét bíróságán, amelynek élén 1489-ig működött Drági Tamás, a királyi hivatalnok 33
