Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Székely György: A középkori Magyarország művelődésének egyes általános kérdései a kódexek tükrében
Lehetséges volt azonban, hogy szabadabb gondolatok alsóbb fokú oktatásban is terjedtek, egyetemi ismereteket ott is közvetítettek. Ez lehetővé tette deákok magasabb művelődését. A később esztergomi érsek Szálkái László sárospataki, alighanem plébániai iskoláskönyve 1489-90- es évekből mutatja azt, amiről korábban az ágostonosok, majd Krakkó hatását emelte ki a kutatás. A királyné és gyermekei jószágigazgatójaként emelkedett, 1510-ben erdélyi és máramarosi sókamaraispánként magyar nyelvű levele aláírásában kiemelte deák voltát. 1513 elején még egregius, második felében egyszerre váci püspök. A magasabb szellemi körhöz tartozott Gosztonyi János győri püspök, aki a kiállított 1517. évi mű forgatókönyvbeli értékelése szerint itthonról is fenntartotta kapcsolatát párizsi mesterével, Jodocus (Josse) Clichtoveus párizsi filozófia- professzorral és annak tudománya iránti érdeklődését. Gosztonyi előbb őrkanonokként királynéi, majd királyi secretarius, utána váci püspök gyanánt is megtartotta királyi secretarius tisztségét, hogy 1506-ban alkancellárrá emelkedjék. Gosztonyira éppúgy, mint Sághi János párizsi diákra, Bornemissza János budai várkapitány rokonára újabb összefüggéseket remélünk Gábriel Asztrik Brüsszelben sajtó alatt álló művéből. Az ismert pályákat kiemelkedő csúcsoknak kell felfognunk a szélesebb körű iskolázásból, és fel kell tételeznünk számos kódex elpusztulását, csak oklevelek említéséből való megismerését. Ezt támaszthatjuk alá egy tragikusan végződött pályával: az Eperjesen lefejezett brassói András deák, aki nemesember létére volt sztropkói harmincados, mint egy kassai polgár és harmincados familiárisa. Amikor 1515-ben végrendeletet alkotott, felsorolta néhány, a sztropkói iskolamesternél (aput magistrum scolo) letett kódexét, ti. szótárát, poétikát, sőt Lorenzo della Valla könyvét. Deákként, nem tökéletes latinsággal is el lehetett tehát jutni a humanizmushoz. De ez az eset elvezet az iskolamesterek, az iskoláztatás színvonalemelkedéséhez, amit a kiállítás gazdagon szemléltet. A tanulmányok folytatásának voltak segédeszközei a Besztercei szójegyzék (1380-1410), a Schlágli szójegyzék (1400-1410), a latin grammatikai szövegek magyar-német szólásokkal, Jihlava-Buda vonatkozással (1418-22). Az oktatást szemléltetik az esztergomi iskoláskönyv (1419-23), 31
