Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Székely György: A középkori Magyarország művelődésének egyes általános kérdései a kódexek tükrében
lata Temlinus Tamás, az esztergomi Collegium Christi tagjától.7 Világos, hogy Esztergomban sem Vitéz János stúdiójával8 kezdődött a tudományos élet, legfeljebb újult szelleme. A kiállítás forgatókönyve megállapítja, hogy Mátyás király pozsonyi és budai egyetemalapításai sajnos inkább csak kísérleteknek bizonyultak. A magyar tudományosság fejlődésében e korban a közeli bécsi egyetem játszott az ottani "magyar nemzet" anyakönyvével dokumentálható szerepet. Vessük azonban e mellé a jogtörténet megállapítását, hogy a hivatali pályáját 1482-ben a királyi kancellária alkalmazottjaként megkezdett Werbőczi István csak főiskolán szerezhette római és kánonjogban való nagy jártasságát, tehát alighanem valamelyik hazai főiskolán, talán a Mátyás alapította pozsonyi, vagy a domonkosok jeles budai főiskoláján nyerte képzését. De állítsuk e mellé Csapodi Csabának a budai palotában Marsigli által talált könyvek alapos elemzésével kialakított gondolatkörét is, amelyeket elkülönített a királyi, vagy valamilyen szerzetesi könyvtártól, s a királyi kápolna könyvtárának vélt. 56 kánonjogi kódex, vagy nyomtatott könyv, és 29 világi jogi könyv volt benne (utóbbiakból 12 római, 17 utriusque iuris). A két csoportot össze is köti, hogy az egyik kánonjogi kódex végére volt helyezve Zsigmond 1435. évi törvénye szövege. Ebből is tanulhattak a kancellária ifjú munkatársai! Ha Csapodi megállapíthatta, hogy a feltételezett capella regia-könyvtár a skolasztika fejlődésének minden szakaszát képviseli, míg a devotio modernára egyetlen munka utal legfeljebb, az udvari humanizmus korlátáit is akarva-akaratlan érintette. Az udvar és a domonkosrend még jobban közeledett II. Ulászló idején, amikor Nicolaus de Mirabilibus (Niccolö dei Mirabili), a magyarországi domonkosok prior provinciálisa, budai studium generale-jük professzora volt az udvari pap. Nagy utat tett meg ez a személyiség, aki 1489. június 31-én még Lorenzo il Magnifico előtt teológiai vitán vett részt Pico, Poliziano, Ficino, Bianchelli és mások társaságában, s aki Firenzében publikált, de 1493-ban már magyarországi inkvizitornak nevezte magát. A domonkosok 1508-ban már Erdélyben is tervezték rendi főiskola létrehozását.^ 30
