Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Érszegi Géza - Szelestei N. László: Fogalmazási mintákat tartalmazó tankönyv töredékei a 14. század első feléből

JEGYZETEK

1. A töredékekre Vizkelety András hívta fel figyelmünket. A német nyelvű kötet leírását - a töredékek említésével és a fordító személyének kilétéről - Id. MEN- HARDT, Hermann: Verzeichnis der altdeutschen literarischen Handschriften der Österreichischen Nationalbibliothek, I. Band. Berlin, 1960, 325-326.

2. Képmellékleteinken (1-2. táblák) az 1-4. és 5-6. csíkok illeszkednek. Ugyancsak illeszkedik az alsó margó beíratlan csíkja a 9. csíkkal.

3. Minden valószínűség szerint Bécsben kötötték be a kódexet.

4. Johannes Bondi de Aquileiáról és művéről ld. ROCKINGER, Ludwig: Über Formelbücher van 13-16. Jahrhundert. München, 1055, 60-61, 101 Uő.: Briefsteller und Formelbücher des elften bis vierzehnten Jahrhundert. New York, 1961^, 949-966.

5. A mellékleteken általunk kiemelt részek a kódex írójának utólagos bemásolásai. Az eredeti kódex azon füzete, mely a 6-7. táblák szövegét középső levélpáron tartalmazta, csonka lehetett, ezért kerülhettek Bondi művének utolsó lapjai a táblázatok mellett üresen maradt helyekre.

6. Magyar zsidó oklevéltár, 10. Szerk. SCHEIBER Sándor. Budapest, 1900, 457.

E töredék szerepelt az 1905. évi kódexkiállításőn is. Vö.: Kódexek, 100.

7. SZENTPÉTERI Imre - BORSA Iván: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest, 1961, nr. 2747.

0. GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, A-CS. Budapest. 1963, 779-700. A sajókazai plébániai iskoláról 1453-ból van adat. Vö.: S0ŐS Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest, 19B5, 150. Nem valószínű, hogy töredékeinkben az utóbbiról volna szó.

304