Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Székely György: A középkori Magyarország művelődésének egyes általános kérdései a kódexek tükrében

tanult magyar kánonista, talán Uzsai János használatában volt Liber decretalis az 1350-es évekből. Pécs felé vonzza figyelmünket a 14. század közepéről való Florilégium Szent Ágoston műveiből Ottó ottani kanonok tulajdonából. A kiállítás egyik szenzációja két olyan kódex jelenléte, amelyek a Nagy Lajos létrehozta, sajnos rövid életűnek minősített pécsi egyetemet reprezentálják, ahol a már sokszorosan kiaknázott, ún. pécsi egyetemi beszédek 15. századi másolatban fennmaradt kódexe eredetije mellett az eddig ismeretlen, Münchenben fölfedezett grammatikai és poétikai traktátusokból álló, a 14. század első feléből való kódexet használták. Addig is, amíg ennek tüzetes kutatási eredményével tisztába jöhetünk, utalnom kell arra, hogy a közelmúltban elvesztett nagy forrás- kutatónk, Bónis György a 10 kötetes Magyarország története II. kötete számára hátrahagyott kéziratában elég részletesen fejtegette a pécsi egyetem alapítási körülményeit és működése ismert személyi adatait. Szól a "Pécsi Egyetemi Beszédek" utólag adott címén ismert magyar, a magyar szenteket kiemelkedő szerephez juttató domonkos beszédgyűjteményről, amely sajnos csonkán (a vasárnapi prédikációk hiányával) maradt ránk, felfogása szerint a szerzetesi közösségre számító, a teológiai és klasszikus irodalmat alaposan kiaknázó beszédekben felcsillan ugyan a kora humanizmus némely gondolata, de lényegében a középkori skolasztika gondolatvilágába ágyazottak. Hiányolja ugyanakkor a beszédekből a Pécsre, az egyetemre való utalást. így Bónis a szakirodalomban folytatott viták ellenére úgy vélte, hogy a Beszédek a magyar dömések egyik klastromában, ott is 1323 előtt keletkeztek, mivel az akkor szentté avatott Aquinói Tamásról hallgatnak. A kiállított két kódex együttes tanulmányozása talán új fényt vet a kérdéskörre. Fontos lenne tudni, meddig voltak Pécsett, illetve Magyarországon, mi tette szükségessé a 15. századi lemásolást? Egyetem híján is voltak alkalmasint Pécsett magasabb tanulmányok. Gábriel Asztrik finom megfogalmazása szerint a pécsi egyetem már nem működött "teljes létezésében". 1494-ben schola maior volt Pécsett. Mindenesetre Janus Pannonius se szellemi légüres térbe került ott. Más egyetemi tanulmányokkal összefüggő intézményre utal Johannes Occam: Directorium iuris c. műve 1390 körüli máso29