Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Székely György: A középkori Magyarország művelődésének egyes általános kérdései a kódexek tükrében
máciai iratok, amelyeket Janus Pannonius a maga leveleinek tekintett. Egyházi pályafutásában előbb nagyváradi kanonok, majd pécsi püspök. Janus Pannonius ugyan elméletileg tisztában volt az állam természetével, Plutarchoszhoz fűzött tanácsa szerint az uralkodónak egyesítenie kell magában az oroszlán és a róka tulajdonságait, és a szükség szerint kell használnia a tulajdonságokat, 5 maga nem tudott felkészülni ilyen királyi "erények" kivédésére. Ezért megrendítő!- a humanista ideál király összecsapása humanista főpap-hivatalnokaival. Bartolomeo della Fonte sorai egy ifjabb Guarinohoz írt levelében: "Nam vir clarissimus Iohan- nes, Histrigoniae archiepiscopus a Mathia Corvino rege comprensus est et Ianus, Quinquecclesiensis episcopus, vir doctissimus et poeta clarissimus in ipsa fuga interiit. ... o me miserum, qui uno tempore tantos viros tam amicos e tantis fortunis in tantas miserias videam corruisse."^ A nagy személyiségek mecénási, alkotó szellemi tevékenysége mögött nem borul homályba azoknak az intézményeknek alkalmi, vagy tartós működése, ahol kódexeket gyűjtöttek, olvastak, amelyekből tanítottak. A kiállítás ilyeténképpen érzékelteti a középkori magyar egyetemalapítások viszontagságos történetét, a középkori egyetemekre külföldre járók olvasmányanyagát, mindezek együttes lecsapódását az alsóbb fokú hazai iskolákra, tanulmányokra. Feltűnő, külföldi kódex-kiállítások anyagának belső arányaihoz képest, hogy egyéniségekhez, vagy különféle intézményekhez képest milyen kevés a főiskolákhoz kapcsolódó állag. Némileg jobb a helyzet, ha tudományos diszciplínákhoz kapcsoljuk a kódexanyagot. A forgatókönyv szerint a domonkosok magyar rendtartományát még a tatárjárás előtt a bolognai magyar jogtudós, Paulus Hungarus szervezte meg. A domonkosok különösen a tudományos képzés megszervezésében játszottak nagy szerepet. Az első magyarországi studium generale (Buda, 14. század legeleje) az ő vezetésük alatt állott. 1300 körüli kódex tanúsága szerint Petrus de Tarantasia és Aquinói Tamás teológiai művei megvoltak a sárospataki domonkosok használatában. A különféle jogfelfogások és gyakorlat jelei a 14. század első feléről való formuláskönyv töredékek, s egy Bolognában 28
