Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Székely György: A középkori Magyarország művelődésének egyes általános kérdései a kódexek tükrében
us: Rhetoricorum libri, az 1485-90 közt Attavante műhelyében díszített Naldus Naldius: A Bibliotheca Corviniana dicsérete, Torunból, az 1487- 90 közt ugyancsak Attavanténél készült Bonfini-fordítású Flavius és Lemnius Philostratus művek, a Nápolyban 1490-ben készült Petrus Ranza- nus: Epitome rerum Hungaricarum jól mutatják Mátyás könyvtárfejlesztési és szélesebb eszmei koncepciójának időben és térben való kiterjeszkedését. Vittore Branca professzor a gazdasági tényezők mellett a szellemi tényezőre is utalt az Itália és Magyarország közti kulturális kapcsolatok közvetítésében. Firenzei és velencei kereskedők mellett humanista könyvfelkutatók léptek érintkezésbe Mátyás királlyal, hozzájárulva a neves könyvtár kialakulásához. Addig kiadatlan Poliziano-kéziratok feltárásával Branca bővíteni tudta a pármai Taddeo Ugoleto tevékenységének szerepét az olasz-magyar kapcsolatokban. Ez alkalmat nyújtott Polizia- nonak a mecénás király magasztalására is (királyi lelkű fejedelem, igen bölcs és legyőzhetetlen király). Kiviláglik Poliziano elve is: a legjobb szövegű kódex kikeresése, a többi, hibát tartalmaJó kódex fölé helyezése.^ Méltó helyet kapott a kiállításon a Hunyadiak melletti nagy államférfi, Zrednai Vitéz János. Szóba kerülhetett Tertullianus apologetikai műve Vitéz János emendálásaival, Nagyvárad 1455, Salzburgból; Victorious kommentárjai Cicero De inventione című művéhez, amit Vitéz János emendált Nagyszebenben 1462-ben; Tacitus történeti művei Vitéz János marginális megjegyzéseivel, Nápoly 1467 előtt; Tribrachus eklogái Vitéz Jánoshoz, a címzett arcképével 1465-72 közöttről. Csak a szellemi irány miatt egészíthessem ezt ki a vatikáni Ptolemaeus Cosmographiajával, amely Vitéz János tulajdonában volt. Természetes, hogy könyv- és könyv- művészeti tudományosságunk nagy figyelemmel fordult a humanista érsek felé, s ennek szellemi forrásait Csapodiné Gárdonyi Klára fedte fel, rekonstruálta Vitéz János könyvtárát tárgyaló művében. Talán saját könyvtáránál is fontosabb annak megállapítása, hogy az államférfi ismert és olvasott minden olyan művet, amely bekerült Mátyás király könyvállományába. Fordulatos politikai pályája a magyar történetírás szemében sem csökkenti Vitéz nagyságát. A 10 kötetes Magyarország tör26
