Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Körmendy Kinga: Egy 1432-ből származó imádságoskönyv magyar vonatkozásai
intercessiones et merita mihi indigno famulo tuo tribuas in itinere quo iturus sum securitatem pacem et omnem prosperitatem et dones in misero pectori ut te solo duce vero luce vera stella vero sole ad loca destinata pervenire et cum omni negocio bene peracto ire valeam et redire. Per." (f. 140v.) A háromkirályokhoz, mint az utazók védőszentjeihez intézett könyörgéssorozatot nagy általánosságban magáncélra állították össze. Elsősorban áldáskérésként szerepeltek ezek a szövegek, és a háromkirályok Kölnben elhelyezett ereklyéihez kapcsolódtak.^ Kölnbe ereklyéiket 1164-ben Milánóból hozta Rainald érsek. Már a XII. századból ismertek olyan könyörgések, amelyekben a szerencsés kimenetelű utazásért és visszatérésért imádkoztak hozzájuk.^ Több részből összetett, rövid áldásformulát olvashatunk a Münchenben lévő imádságoskönyvben is. "Magi viderunt stellam etc. Kyrie, Pater noster. Reges Tharsis etc. Deus qui beatos tres magos etc." (f. 140r.) A 140v levélről fent idézett oratio a Kölnben nyomtatott Missale itinerantiumokban is, valamint egy passaui missaléban is szerepel.-*-® Az Omnes de Saba venient kezdetű szöveg (f. 141r) Passauban versiculus a háromkirályok miséjének graduáléjához.*-9 Ugyancsak a vízkereszti szertartásból vette át az imádságoskönyv összeállítója a Rex Caspar, rex Melchior, rex Balthasar rogo vos per singula nomina Dei kezdetű áldásszöveget, (ff. 140v-141r.) Ezt akkor imádkozták, amikor szenteltvízzel meghintették a három királyi ajándékot: az aranyat, tömjént és mirhát.20 Első oratioként szerepel a "Sancte Caspar, Sancte Melchior, Sancte Balthasar rogo vos principes Dei electos" (f. 140r) kezdetű könyörgés, a negyedik oratio (f. 141r) "Deus illuminator omnium gentium" után a "Iuste Iudex Iesu Christe Regum rex et domine" kezdetű körmeneti éneklésre is alkalmas verses imádsággal (oratio rhytmica) zárta be a másoló a könyörgéssorozatot.2*Ennek a verses imádságnak a verso oldalán (f. 142v) látható a három magyar szent képmása. Képük és kultuszuk nem volt ismeretlen a középkorban Németországban. István királynak, mint Gizella bajor hercegnő férjének, II. Henrik császár sógorának, a magyarok megtéritőjének a tisztelete már a 12. századtól kialakult Németországban, elsősorban ba266
