Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Körmendy Kinga: Egy 1432-ből származó imádságoskönyv magyar vonatkozásai

A kalendáriumban rubrummal jelölt ünnepek közül eltérő jellegüknél fogva a következők szolgálhatnak a vizsgálat alapjául: Szent Margit (július 13.), Divisio apostolorum (július 16.!) és Szent István király (augusztus 20.), a feketével jelzett ünnepek közül pedig Kunigunda (március 3., szeptember 9.), valamint Henrik (július 14.).

Szt. István ünnepének a kérdését már érintettük. Közép-Európa egyházmegyéin kívül augusztus 20-án egyedül Bambergben tartották az emléknapját.8 Antiochiai Szent Margit a középkor igen kedvelt női szentjei közé tartozik, ünnepnapja ingadozó. A világegyház és egyes szerzetes- rendek július 20-án ünnepük. Július 13-án Közép-Európa egyházmegyéi (Magyarország, Prága), német területen többek között Augsburg, Brandenburg, Boroszló, Köln, Magdeburg, Speyer, Triént, Trier, Worms, Würzburg. A szerzetesrendek közül a bencések, az ágostonos remeték, a német lovagrend, a johanniták és a keresztesek kalendáriumában szerepel július 13-án. Bambergben ingadozó az ünnepe, néha július 14.Ennek az az oka, hogy július 13-án Bambergben az egyházmegye egyik védőszentjének, II. Henrik császárnak az elhalálozási napjáról emlékeztek meg. Több német egyházmegye kalendáriumában Henrik július 14-én szerepel. (Brandenburg, Boroszló, Halle, Konstanz, Mainz, Speyer, Trient, Trier, Worms.)^8 Július 15-én van a Divisio apostolorum ünnepe. Az imádságos- könyv kalendáriuma viszont egyértelműen július 16-ra teszi "az apostolok oszlásá"-nak ünnepét. Ezt két egyházmegyében találjuk meg: Strass- burgban és Würzburgban.^ Feketével jelöli, de mindkét ünnepét regisztrálja a kalendárium Kunigundának, II. Henrik császár feleségének. Az ő március 3-i és szeptember 9-i ünnepei az egész német nyelvterületen általánosak.-*-^

Tapasztalatainkat összegezve azt kell mondanunk, hogy egy középdélkelet német területre általánosan érvényes naptárt helyezett az imádságoskönyv összeállítója a kódex elejére.

A kódex származási helyének másik megközelítési lehetőségét az imádságokban szereplő szentek névsora adja. Itt feltűnik Sebald neve (ff. 135r-136v), aki Nürnberg városának patrónusa. Tisztelete Nürnberg környékén általános. Az imádságoskönyvben Szent Katalinról verses offí264