Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Juhász László: Az "Esztergomi rövid krónika" hitelességének kérdéséhez )Írótisnta és pergamenvizsgálatok)

c) Fotólumineszcenciás vizsgálatok eredményei mind a kétféle írás esetében azonosak voltak. A tintákon UV-, kék fény-, illetve lézer- gerjesztést alkalmazva, sem fluoreszcenciát, sem foszforeszcenci- át nem lehetett kiváltani.

2. Műszeres vizsgálatok:

a) Röntgenfluoreszcenciás vizsgálatokkal a festékek szervetlen elemi összetételének meghatározására nyílott lehetőség. (A vizsgálatok az MTA Izotóp Intézetében történtek.)

A szervetlen elemi összetétel - mind a és mind a l^jcd-izotópos gerjesztéssel - a két írás esetében igen közeli. Eltérés csupán a mennyiségi arányokban figyelhető meg (1. és 2. ábra).

b) A festékek szervesanyag-tartalmát diffúz reflexiós infravörös spektroszkópos eljárással vizsgáltuk. (A vizsgálatok végzése az MTA KKKI-ban történt.)

A vizsgálatok eredményei szerint a két, összehasonlított festékanyag között szervesanyag-összetétel szempontjából igen nagyfokú a hasonlóság (3. sz. ábra).

A vizsgálati eredmények értékelése

1. Az eddigi vizsgálati eredmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kódex első két részének írásanyagai nagyfokú hasonlóságot mutatnak a Krónika írásainak festékanyagával. Másképpen fogalmazva: a Krónika írásainak festékanyaga számottevően nem különbözik a kódex írásainak festékanyagától. Ezen összetételbeli hasonlóság és számos optikai vonatkozású megegyezőség azonban továbbra sem zárja ki a Krónika tolipróba jellegét, vagy hamisítvány voltát, de nem is bizonyítja azt.

2. Igen jelentősnek tekinthetők a műszeres vizsgálatok eredményei.

A Krónika írásainak festékanyagában - mind elemi összetételét, mind

229