Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Juhász László: Az "Esztergomi rövid krónika" hitelességének kérdéséhez )Írótisnta és pergamenvizsgálatok)

a) Infravörös-reflex vizsgálatok:

1000 nm-nél a Krónika írásának festékanyaga erőteljesen infra- aktív, ugyanakkor az eredeti kódexírások a 22. és a 23. lapokon a tolipróbák kivételével nem azok (2. és 3. sz. fényképek). Mindez azonban nem bizonyítja a Krónika tolipróba voltát, hiszen már a 22. lap rektóján is található eredeti infraaktív írás is (4. és 5. sz. fényképek).

A kódex valamennyi oldalán megvizsgálva az eredeti írásokat - infraaktivitás szempontjából - nagyfokú heterogenitás figyelhető meg, még ugyanazon oldalak esetében is.

b) Látható fényben történő vizsgálatok:- Vizuálisan jelentős színi eltérés figyelhető meg a Krónika írásai és a kódex első két részének írásai között. Az eredeti írások sötétek, míg a Krónika írásai inkább barna tónusúak.

A vizuálisan észlelhető színeltérések, tónusdifferenciák az egész kódexen végig nyomon követhetők.- Optikai szűrőkkel történő vizsgálatok - a legkülönbözőbb szűrő- variációkat alkalmazva - nem hoztak egyértelműen értékelhető eredményt, ennek során is nagymértékű heterogenitás volt megfigyelhető.- Igen jól értékelhető eredményeket szolgáltattak a fénymikroszkópos vizsgálatok.

Különböző megvilágítási módozatok alkalmazásával az írásnyomvonalakban levő festékek technikai-fizikai állapotáról informálódhattunk.

Mind a Krónika, mind pedig a kódex első két részének írásai esetében a festékstruktúra nagyfokú megegyezőséget mutatott. Ezek igen jellegzetesek, és egyértelműen leírhatók: a tintaanyag mozaik-, vagy fakéregszerű töredezettsége; a repedezett felületen sárgás, néhol barnás, fénytelen, majd a fényt erősen törő festékképletek a nyomvonalakban a festékanyag tapadása (kötődése) heterogén, a felületi egyenetlenségek,illetve a festékszerkezet miatt a hordozó fedése nem tökéletes (6. és 7. sz. fényképek).

228