Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Madas Edit: Adalékok az Érsekújvári-kódex sermóihoz
Az Érdy-kódex és az Érsekújvári Kódex sermoinak összevetéséhez indítást az Érsekújvári Kódex eredetiben való kézbevétele adott. A meglepő formai hasonlóság első látásra ugyan nagyobb reményekre jogosított, ezeket az alaposabb elemzés néhány, további kutatásra kötelező adalékká zsugorította. Prédikációs irodalmunk csúcsán az Érdy-kódex áll, terjedelmét és kvalitásait tekintve is. A Karthauzi Névtelen szerzősége és a lövöldi eredet ma általánosan elfogadott. Amit a szerzőről és a keletkezés helyéről tudunk, azt a latin Prológusnak köszönhetjük. A kódex maga nem árulja el rendi hovatartozását. A latin Prologus ismerete nélkül peri- kópa-rendszere, Ágoston-kultusza, vagy akár a magyar Prohemium libri alapján domonkos kódexnek is tarthatnánk. A domonkos jelleget a domonkos Guillermus Parisiensis posztillás-könyvének tulajdonítom, melynek - feltevésem szerint - egy magyar átdolgozása szolgált a Karthauzi Névtelen egyik forrásául.^ Az Érsekújvári Kódexszel kapcsolatban nincsenek a fentiekhez hasonló gondjaink. A Margitszigeten készült, a domonkos apácák maguknak másolták 1529 és 1531 között. A másolók közül Sövényházi Márta meg is nevezi magát. A domonkos provenienciát nem teszi kétségessé az, hogy ferences kódexből másolt szövegeket is tartalmaz. Az Érsekújvári Kódexet eredetiben forgatva, a kódex végén az előző kezektől erősen eltérő és az Érdy-kódex kurzívjához nagyon hasonló írást találtam 13 lapon keresztül. Az egyébként vegyes tartalmú kódexben több helyen bukkannak fel prédikációk, de ezek a kódex többi sermo- jától eltérően, teljesen az Érdy-kódex sermoinak felépítési stílusát követik: adnak egy rövid bevezetést az aznapi evangéliumhoz, textualis- sal hozzák az evangéliumi perikópát, a szöveg tekintélyét hangsúlyozandó, majd kurzívval a részben Temesvári Pelbárton alapuló sermot. Azt tudjuk, hogy az Érdy-kódex első, az egyházi év nagy ünnepköreit és vasárnapjait tartalmazó "de tempore"-része csonka. A magyar előszót megelőző latin sorok azonban "per anni circulum", a teljes évre ígérnek "in materna lingua exarata", vagyis magyar nyelven lejegyzett, episto- lákat, evangéliumokat, posztillákat és legendákat. A kezünkben tartott 204
