Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Holl Béla: Jodocus Clichtoveus Elucidatoriuma és a magyarországi himnusköltészet európai recepciója
egyik legszebb Szent Kereszt-énekét. Weisbein, aki egyben Hugó életrajzát is megírta,17 kilencven jelentős, részben 12-13. századi kódexből állította össze a Szent Kereszt-ének szöveghagyományát.1® Köztük csupán három 12-15. századi való a párizsi St. Victor-i apátságból. Ezek is Orléans közvetítésével, az 1140-ben ott alapított ágostonos kolostorból kerültek Párizsba, ami a liturgikus forrásoknak a korszakban gyakran tapasztalható vándorlásával, a kolostorok közti kicserélésével magyarázható. A St. Victor-i eredet tehát végleg kizárt. Feltűnő viszont a sequentiának rendkívül gyors, és egész Európában való elterjedése. A nagyszámú 12. századi franciaországi kódex mellett feltűnik egy 1140- re datált angliai, több 12-13 századi itáliai, aquitániai és szicíliai, számos spanyol és német nyelvterületről való kézirat. Sőt a 12. században már két Seckau-i kódexbe is bemásolták. A Laudes crucis Orléans-i hagyományából még két fontos mozzanatot figyelhetünk meg. A katedrális középkori eredetű rendtartása, Ordina- riuma előírta, hogy minden szombaton a vesperás végén körmenetben vonuljanak az ott őrzött Szent Kereszt-ereklyéhez, és közben énekeljék a Laudes crucis-t. Ugyancsak az 1236-ra datált Chartres-Orléans-i pontificale előírta, hogy a templomszentelés szertartása során a falakon lévő stációs keresztek krizmával való megjelölése alatt a kórus a Laudes crucis-t énekelje.19 A sequentiának a misén kívüli ilyen éneklése nyilvánvalóan nem korlátozódhatott csupán e két említett alkalomra. Kikerült a katedrálisból, ami ugyancsak előmozdíthatta gyors terjedését. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Orléans a Karoling-kor óta a legmozgalmasabb európai zarándokutak központi állomása volt. Ezek Aachenből Compostellába, Szent Jakab apostol sírjához, vagy Rómába és Jeruzsálembe vezettek. A szentföldi zarándokok az Orléans-i székesegyház Szent Kereszt-énekét zarándokéneknek tanulhatták meg. Krónikás és okleveles adatokkal a magyarok részvételét is könnyen bizonyíthatnánk. De a nyugati zarándokok innen indultak keletre is, Szent István király óta magyar földön keresztül. Joggal feltehetjük tehát, hogy a Laudes crucis ismerete Európa más tájaihoz hasonlóan, hozzánk is már a 12. században eljutott. Elterjedését az első keresztes hadaknak 1096-ban Magyarorszá177
