Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Sarbak Gábor: A pálos Liber viridis
A pálos Liber viridis Sarbak Gábor A budapesti Egyetemi Könyvtár 115. sz. latin kézirata, a pálos Liber viridis, a Zöld könyv-*- a rend történetének becses forrása. Két nagy, egymástól jól elkülöníthető részből tevődik össze: az első rész az Inventarium privilegiorum omnium et singularum domorum ordinis heremi tarum Sancti Pauli primi heremitae, 68 pálos kolostor okleveleinek kolostoronként rendezett regeszta-gyűjteménye.^ Szerzőjének - nem leírójának - Gyöngyösi Gergelyt kell tekintenünk, aki rendtörténeti munkájának, a Vitae fratrum ordinis fratrum heremitarum sancti Pauli primi heremitae prológusában megírta, hogy saját generalátusa idején: "singulorum monasteriorum nostri ordinis tam in Hungária, Germania quam in Sclawonia existencium capsas, scrinia et arcas indagaram et variarum litterarum tenores perlegeram unum inventarium omnium privilegiorum et vitas fratrum et praesertim generalium... elucubraram",-^ vagy valamivel később a Vitae fratrum kéziratában, a már nem Gyöngyösi szerkesztette lapokon ezt olvashatjuk az egykori generális perjelről: "idem collegit summatim inventarium privilegiorum omnium et singularum domorum ordinis heremitarum et in scriptis redegit".^ tehát a Vitae fratrum olvasása is meggyőzhet minket arról, hogy Gyöngyösi tudatos forrásgyűjtésének egyik eredményével állunk szemben, hiszen a Vitae fratrumban Gyöngyösi szinte oldalanként oklevelekre és pápai bullákra, kiváltságokra hivatkozik, mondanivalója hitelességét bizonyítandó. Ez utóbbiak, a pápai bullák alkotják - persze nem kizárólagosan, csak túlnyomó többségükben - a Liber viridis második, s egyben nagyobbik részét. A második résznek kéziratunk scriptora ezt a címet adta: Copiae bullarum et privilegiorum ordini heremitarum Sancti Pauli primiheremite sub Regula Beati Augustini Episcopi deo fideliter famulantium Summos 155
