Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Sarbak Gábor: A pálos Liber viridis
per pontifices Romanos legatosque eorundem de Sedis Apostolice plenitudine necnon Serenissimos Reges et principes ac Antistites Hungarie aliasque personas autenticas et idoneas in ipsius ordinis fratrumque fulcimentum ac robur perpetuum indultarum et concessorum.^ A Liber viridis keletkezési idejének meghatározásánál gondosan szét kell választanunk egymástól e két alkotórészt. A kézirat első felében lévő Inventarium írásának idejét a gönci Szent Katalin kolostor regesz- táiban olvasható "nunc autem scilicet anno 1521..." időmeghatározás világítja meg; feltételezhetően vagy ekkor, vagy legkésőbb a következő évben, 1522-ben készülhetett el.^ Már most meg kell jegyeznünk, hogy a Bullarium írása ettől eltérő, bár mindkettő egykorú kéznek látszik. A papír fajtája, a vízjelek^ is eltérőek, ami megengedi azt a feltételezést, hogy az eredetileg különálló két kéziratot nem sokkal létrejöttük után, talán még a 16. sz.-ban kötötték egybe a kódex elnevezésének alapjául szolgáló zöld színű papírkötésbe. A Bullarium rész törzsanyagának írása egy kéz munkája: elsőként Johannes Dominici presbiter cardinalis, V. Márton pápa legátusa 1419. május 12-én Budán kelt engedélyét,^ utolsóként pedig VIII. Ince pápa datálatlan, feltehetően 1489-es oklevelét^ másolta be félig, így a f.74r üresen maradt; erre egy késői használó bánatosan jegyezte be - többek között: - "...scriptor malo nostro non perfecit in scribendo". Ezután más kéz, a kornak megfelelő írással Antonius presbiter cardinalis 1534. szeptember 18-i oklevelét másolta le, amiben címzettjét is megnevezi: "dilecto in Christo religioso viro Valentino fratrum ordinis sancti Pauli primi heremitae priori generali...", vagyis az ekkoriban generális perjel Hadnagy Bálintot. A következő oklevél szintén egy másik kéz írása: III. Pál Orvie- tóban, 1536. szeptember 20-án keltezett bullája.^ Jogosnak tűnik tehát az a feltételezés, hogy az egy másoló által, folyamatosan írt Bullarium törzsanyagának keletkezési idejét 1525, mint a bullák között szereplő legfiatalabbnak a dátuma után, de mégis 1534 előtt kell keresnünk, mivel ennek írása már eltér a törzsanyag írásától. Ezután több késői kiegészítés következik - az 1534-es és 1536-os bullát egykorú bejegyzésnek vehetjük - XIII. Gergely 1583. július 25-i római keltezésű bullája 156
