Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Veszprémy László: Legkorábbi hazai sacramentariumaink
melletti Bfevnov bencés monostorából eredeztette, tekintettel Adalbert és Elek ünnepeinek a kódexben való előfordulására, majd ő is magyar- országi bencés apátságokkal hozta kapcsolatba (Meszesi Szent Margit, Somogyvári Szent Egyed). Fancev figyelmét azonban elkerülte, hogy Bfev- nov patrónusai - Mária, Benedek, Elek - kódexünkben együttesen nem fordulnak elő patrónusként, Somogyvárral való kapcsolatba hozása pedig Egyed fogadalmi miséjében előforduló "patrociniis" szó helytelen értelmezéséből, hogy ti. "patronus noster" az értelme, eredt. Kniewald mindegyik tanulmányában szem előtt tartotta a lehetséges dél-magyarországi kapcsolatokat, és ilyet ez esetben is talált. Felicián esztergomi érsek 1134. évi, hitelt érdemlő oklevelében ugyanis a következőket olvashatjuk a zágrábi püspökség alapításáról: László király "hogy ezen nép tudatlanságán segítsen, bizonyos cseh származású, tiszteletre méltó életű Düh nevű férfiút talált alkalmasnak, hogy őt káplánja, Francica által ezen egyház püspökévé tegye, aki is ezen egyház tisztségviselőit a somogyi és zalai vármegyékből rendelte __Ezek alapján Kniewald figyelme a Zala megyei Hahót monostor felé fordult, ahonnan a kéziratot származtatta, és azt a monostorról elnevezte. Mivel az 1083-ban kanonizált magyarországi szentek - István, Imre, Gellért - csak a sacramentarium függelékében kaptak helyet, a kézirat másolását 1083 körűire, esetleg a püspökség alapítási évéig terjedő időszakra helyezte. ^ Erdélyi László még Kniewald munkájának megjelenése évében felhívta a figyelmet a Hahót-elmélet tarthatatlanságára, ugyanis a monostort a Hahót nemzetségbeli Búzád fia Arnold 1234-ben alapította. Egyúttal meg is cáfolta a somogyvári apát 1330 körüli állítását arról, hogy Hahótot még Szent László alapította és rendelte a - valóban általa alapított - somogyvári apátság fennhatósága alá. A nyilvánvaló hamisítvánnyal az apát a Hahót nemzetségbeli Keled fiait szándékozott visszatartani a monostor anyagi megkárosításától. Erdélyi javaslata a garábi (valkói fő- esperesség), feltételezése szerint 1093-94 között alapított Szent Margit monostorra vonatkozott, ám a lokalizálás ismét nélkülözött minden további bizonyítékot.6 123
