Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)

I. A régi magyar misekonyvek nyomdászai

I. A RÉGI MAGYAR MISEKÖNYVEK NYOMDÁSZAI NÉMET NYELVTERÜLET NÜRNBERG. ANTONIUS KOBERGER. Az esztergomi egyházmegye misekönyvét legelőször Mihály milkói püs­pök, esztergomi érseki vikárius adta sajtó alá, ugyanakkor, amikor Mátyás király parancsára az esztergomi breviáriumot másodszor is kinyomatta (GW 5469).1 Valószínű, hogy az esztergomi misekönyv kinyomatásánál is a király kezdeményezése érvényesült. Antonius Koberger híres nürnbergi nyomdász 1484 augusztus 31-én készült el ezzel a missaléval, amelynek jellegzetes betű­típusai baseli betűformákat követnek.2 A szöveget festett és aranyozott iniciá­lék díszítik, azonban már fametszetű kánonképet találunk benne, amely, mint ilyen, legkorábbi a nürnbergi missale nyomtatványok kánonképei sorában. Nürnbergben, főleg Augsburghoz és Ulmhoz viszonyítva, aránylag későn indult virágzásnak a fametszetű könyvdísz, amire jellemző, hogy Koberger az 1483-ban megjelent német Bibliához (GW 4303) a híres kölni Biblia (GW 4308) fadúcait szerezte meg. De a nürnbergi könyvfametszetet épp Koberger virágoztatta fel. Legismertebb nyomtatványa, Schedel 1493-ban megjelent Liber Chronicarum-a (H 14508) azért is érdekes a fametszetes könyv történe­tében, mert végsorai megemlékeznek a két illusztrátorról, Michael Wolgemut- ról és Wilhelm Pleydenwurf-ról. Az esztergomi missale megjelenési évében, ugyancsak nevezetes nyomtatvány hagyta el Koberger sajtóját, a „Reformáción der Stadt Nürnberg“ (H 13716), melynek a város védszentjeit ábrázoló famet­szetét szintén Michael Wolgemutnak tulajdonítják.3 Ezzel szemben az esztergomi missale kánonfametszete semmi stílusbeli rokonságot nem mutat a Wolgemut-műhely metszeteivel és valószínű, hogy Koberger ezt a fadúcot is máshonnan hozatta.4 A kép compositióját (II. tábla) komoly egyszerűség jellemzi. Rajza már bizonyos érzéket árul el a test anató­miája iránt, a fény- és árnyékfelületek pedig ugyancsak haladást jelentenek 1 Mihály püspök a 8b lev. közölt előszóban elmondja, hogy a breviáriumot Mátyás király rendeletére adta át kinyomatás végett Theobald Feger budai könyvárusnak. Feger a kivitelt Georgius Stuchs, nürnbergi nyomdászra bízta, aki 1484-ben készült el a könyvvel. 2 V. ö. GfT. 933—936. — Hasonló típusokat használt Petrus Kollicker (v. ö. GfT. 899—902.) és Joannes Amerbach (v. ö. GfT. 891.) baseli nyomdász. * Stadler id. m. 67. 1. 4 A kánonkép kivitele, valamint compositiója igen emlékeztet egy baseli missale kánon­fametszetére, amely missale Nicolaus Kesler nyomdájában készült 1485-ben (Berlin Inc. 507—15. — Heitz-Schreiber 13.). 11

Next

/
Thumbnails
Contents