Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)

I. A régi magyar misekonyvek nyomdászai

az érdes kontúrvonalakkal megrajzolt korai német fametszetekkel szemben, amelyeknél az utólagos kifestésre volt bízva az alakok életrekeltése.5

Koberger a fadúcot ezután továbbadta Sensenschmidt és Petzensteiner bambergi nyomdászoknak, akik egy Missale Spirense 6 díszítésére használták fel újra.

GEORGIUS STUCHS DE SULCZPACH.

Georg Stuchs ugyancsak elsőrangú helyet foglalt el a nürnbergi nyomdászok sorában és hírnevét főleg liturgikus nyomtatványainak köszönte. Újítást is hozott e téren, amennyiben megpróbálkozott a quart- és oktávalakú misekönyvek kiadásával, amely újítás különösen a velencei nyomdászok körében talált élénk visszhangra. Stuchs az esztergomi misekönyvet két ízben nyomtatta ki s az első kiadással 1490 szeptember 18-án készült el. Ez a misekönyv- nyomtatvány szintén quartalakú, vízjegyeinek helyzete azonban azt mutatja,

Kánon-T Georgius Stuchs 1490. évi esztergomi misekönyvéből.

hogy a negyedrétű íveket helyenként nyolcadrétűek váltják fel. Két változatban került forgalomba. Az egyikben a kánon ugyanazzal a missaletípussal készült, mint a szöveg, a kánon-T helyére pedig egyszerű, festett iniciálé került.

5 Ennek ellenére, a kor ízlése még nehezen tűrte a szinezetlen fametszeteket és az esztergomi misekönyv kánonképének mindkét fennmaradt példánya (Nemzeti Múzeum könyvtára és Győr, Papnövelde) sötét színekkel van kifestve.

6 (HC 11427, Proctor 786.) Ezt az impressum nélküli missalekiadást Proctor tulajdonította nevezett nyomdászoknak és megjelenési évét 1487-ben határozta meg.

12