Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)
62 DÉVÉNYI IVÁNNÉ oly bonyodalmak okozójává válnék, amelyek kiszámíthatatlanok. Reméljük, hogy erre nem is fog kerülni a sor.”s 7 A főherceg trónigényével a püspökkari konferencia is foglalkozik: „A hercegprímás kijelentette József főherceg előtt, hogy amíg a legitim király él és le nem mond, más királyt megkoronázni nem hajlandó.”58 Ezekből az adatokból látható, hogy a hercegprímás sohasem lépett le az „elvi legitimizmus” alapjáról, a kormánnyal lojális volt, a királyt várakozásra kívánta bírni, és visszatérése esetleges következményei felől kikérte az antantmissziók véleményét. A király első visszatérési kísérletének előkészítésében nem vett részt, Lépőid Antal szerint nem is tudott róla, a király magyarországi tartózkodása alatt nem lépett vele érintkezésbe.59 Lépőid szerint a király és a hercegprímás viszonya nem volt jó, IV. Károly „részéről bizonyos bizalmatlanság jelei mutatkoztak” Csernoch irányában.60 Ennek a véleménynek teljesen ellentmond Werkmann százados, császári titkár emlékirata, amely Fouchet francia követet idézve azt állítja, hogy a hercegprímás az első királypuccsot megelőzően állandó kapcsolatban állott a bajor monarchistákkal.61 Ezt viszont Csernoch egy magánföljegyzésben határozottan és ingerülten cáfolja.6 2 Az első királypuccs kudarca után a prímás és a püspöki kar nagyobbik, nem karlista része jól látta, hogy az események a protestáns Horthynak és a szabad király választó kisgazdáknak kedveztek. Féltek a protestantizmus térhódításától és a kisgazdák még mindig hangoztatott reformköveteléseitől „Károly király megjelenése ezután termi gyümölcseit — írja Várady L. Árpád kalocsai érsek a hercegprímásnak. — Egyelőre a belpolitikában egy frontális előre törtetését a kálvinizmusnak eredményezte, oly megszégyenítő mértékben, amint ezt eddig meg nem értük.”63 „A kisgazdapárt és Horthy farkasszemet néznek egymással, - írja 57 EPLCat. В 976/1920. 58 EPLCat. D/a Ppki konf. ikv. 1921. febr. 10. 59 Lépőid Antal: Csernoch János. 63 60 Uo. 61 Werkmann: i. m. 151—152. Fouchet francia követ jelentése: „188. sz. Budapest, 1921. ápr. 16-án du. 1 órakor. Hencz képviselő látogatását fogadtam. . . Hencz képviselő szoros kapcsolatban áll József főherceg környezetével s annak trónralépését kívánja. . . Szerinte a volt császár csinyjét a bajor monarchisták irányították, akikkel Csernoch kardinális állandó érintkezésben áll.” 62 EPL Cat. В 1848/1923. — Werkmann 1923-ban levélben kérte a prímást, hogy Der Toteauf Madeira (A madeirái halott) c. könyvének magyar nyelvű kiadását pártfogolja. Werkmann levelén Csernoch megjegyzése olvasható: „Én ugyan nem fogom terjeszteni a tapintatlan munkát, amely csak árt az ügynek.’ Hogy a „tapintatlan” jelző saját szerepére, a bajor monarchistákkal való állítólagos kapcsolatára vagy Horthy kedvezőtlen beállítására vonatkozik-e, nem derül ki a szűkszavú megjegyzésből. - Csernoch levelei között van egy feljegyzés, amelyet a Werkmann által idézett francia követjelentés cáfolatául írt: „Ebből egy szó sem igaz. A bajor royalistákkal sem közvetve, sem közvetlenül soha semmiféle összeköttetésben nem voltam, a király haza-érkezéséről semmit sem tudtam, azt nem sejtettem, sajátkezűleg megírtam, s meg is üzentem neki, hogy ne jöjjön, csak akkor, amikor a nemzet hívni fogja. Csernoch.” A Nemzeti'Ujságban pedig Werkmann könyvének megjelenése után a következő kommünikét adatta le: „A Nemzeti Újságot a legilletékesebb helyről fölkérték arra, figyelmeztesse a közvéleményt, hogy Werkmann százados könyvében ne lásson és ne keressen komoly történeti forrásmunkát. . . a könyv sok önkényes adatot, sőt téves és hamis beállítást is tartalmaz.” Nemzeti Újság, 1924. dec. 28. 63 Várady L. Árpád kalocsai érsek levele a hercegprímásnak 1921. április 26. - EPL Levelek Cs. 8.
