Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)
CSERNOCH JÁNOS TEVÉKENYSÉGE 63 másik levelében a kalocsai érsek. — Mindegyik fel akarja használni a másikat. A Kisgazdapárt előtt olyan horvát paraszt respublika lebeg cél gyanánt.. ,64 65 * * Érthető, ha a helyzet ilyen megítélése után a hercegprímás továbbra is lojális politikát folytatott a kormánnyal szemben. Lépőid Antal szerint Csernoch 1921 nyarán már több forrásból értesült Károly király újabb puccsterveiről. A pesti domonkosok házában találkozott a legitimista Rakovszky Istvánnal, aki „olyanféle nyilatkozatot tett, hogy neki a legközelebbi időben nagy szerepe lesz és a prímásnak szolgálatára lehet. Ez a nyilatkozat igen gyanúsnak tűnt fel a prímás előtt. Rögtön arra gondolt, hogy a király visszahozatalát tervezik.”6 5 Csernoch „ .. . érintkezésbe lépett a nunciussal. Megkérte, hogy intézzen a budapesti külföldi képviseletekhez kérdést, tudnak-e valamit a király visszatéréséről és kormányaik álláspontjáról ebben a kérdésben. Mindenünnen az a válasz érkezett, hogy semmiféle értesítést vagy utasítást nem kaptak. A prímás ekkor látogatást tett a kormányzónál, aki igenis tudott róla, hogy Magyarországról bíztatják a királyt a visszatérésre. Ugyanezért ő levelet írt a királynak és azt Gratz Gusztávnak adta személyes kézbesítés végett. E levélben kéri a királyt, ne hallgasson illetéktelen információkra. A mai helyzet alkalmatlan... Horthy kérte a prímást, írjon ő is a királynak és igyekezzék annak a gyanúnak alaptalanságát jelenteni, hogy a kormány a király ellen dolgozik. A prímás írt is a királynak ily értelemben. Választ nem kapott.”6 6 Csernoch tehát óvakodott attól, hogy Horthyval szemben titkos szervezkedésbe keveredjék. Eközben tovább folyt a klérus királypárti agitációja, amelyben Mikes János szombathelyi püspök járt az élen, de exponálta magát a kalocsai érsek is. Csernoch ezen a téren is mértéktartó volt.6 7 A király második visszatérési kísérlete, amely október 21-én kezdődött és pár nap alatt összeomlott, a királyi pár tihanyi fogságához és az antantnak történt kiszolgáltatásához vezetett. Csernoch János a puccs kezdetén teljes passzivitásban maradt, szerepe akkor kezdődött, mikor — még a budaörsi csata előtt — budapesti palotájában felkeresték Horthy, Bethlen, Bánffy Miklós és Kánya Kálmán „a helyzet megbeszélése végett”.68 Ezután nyújtotta át tiltakozó jegyzékét az antant, Csehszlovákia és Jugoszlávia pedig elrendelte a mozgósítást. Október 23-án a király Budaörsnél vereséget szenvedett Horthy csapataitól, és fogságba került. A fogoly királyhoz, akit a tihanyi bencés kolostorban tartottak őrizetben, a kormány követeket küldött Kánya Kálmán és Csáky Imre személyében, de Károly nem volt hajlandó fogadni őket. Bethlen mint a magyar kormány elnöke ekkor Csernochhoz fordult, képviselné ő a magyar kormányt a király előtt. 64 Várady L. Árpád levele a herceprímásnak, 1921. aug. 6. EPL Levelek Cs. 8. 65 Lépőid: Csernoch János. 64. “ Uo. 61 1921. augusztus 17-én, Károly király születésnapján, az egyházmegyék székhelyein ünnepi misét celebráltak, de a szertartás megrendezésében és látogatottságában jelentős különbség volt: Kalocsán a székesegyházban „szépszámú közönség, a helybeli és itt időző tiszti kar” részvételével (Várady érsek levele a hercegprímáshoz 1921. aug. 17-én - EPL Levelek Cs. 8 ), míg Esztergomban r’ csak a Belvárosi templomban, kevés hívő jelenlétében folyt le a szertartás. (Nyilatkozat a Magyar Kurír számára EPL Cat. В 2568/1921.) 6 8 Lépőid: i. m. 64-65.
