Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)
CSERNOCH JÁNOS TEVÉKENYSÉGE 57 lefolytatható és a nép haragja lelohad. . . Tisztán politikai bűnért, ti. azért mert kommunista volt, senkit el nem ítéltek. . A cikk szerint „az egész országban a halálraítéltek száma nem éri el az ötvenet, az internáltak mindössze néhány ezren voltak, akiknek legnagyobb része rövidesen szabadlábra helyeztetett”.3 8 Csemoch — hivatkozva a kormány által meghívott antantmissziókra, amelyek a fehérterrornak nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, — a külföldi szociáldemokrata küldöttségek elmarasztaló véleményét részrehajlásukkal magyarázza: „Bennük keserűség égett azért, mert abban az országban megbukott a szociáldemokrácia, melyben először akarták uralmukat megvalósítani.” A szociáldemokrata szakszervezetek által meghirdetett nemzetközi bojkottal foglalkozva kijelenti: „A bojkott egyetlen oka a szociáldemokrácia és a kommunizmus bukása Magyarországon, amelyet most a külföldi elvtársak a terror következményének akarnának föltüntetni.”3 9 A magyar szociáldemokraták visszalépését a parlamenti választásoktól egyszerű politikai fogásnak minősíti, melynek célja saját gyengeségük palástolása. A cikk végén viszont egyetlen mondatával kétségessé teszi mindazt, amit hosszú oldalakon keresztül bizonyított: „Ha volna is Magyarországon fehérterror, a kommunistáknak nincs joguk tiltakozni ellene, mert ők ezt a politikai eszközt jogosnak mondották. . .”4 0 A választási harcban a klérus a KNEP-et támogatta a kisgazdapárttal és a liberális pártokkal szemben. Több helyen kezdeményezték a főpapok és az egyházközségek vezetői ellenforradalmi keresztény propagandabizottság létesítését, amely „érintkezésben volna a közönséggel és állandó kontaktusban a propagandaminiszterrel”.38 39 40 41 Amikor Pallavicini György kormánybiztos felkérte a hercegprímást, hogy a katolikus papság vegyen részt az ellenforradalmi propagandában, Csemoch már eredményről is beszámolhatott: „ ... amint csak értesültem a mozgalom megindításáról, óhajom lett, hogy abban papságom tevékenyen részt vegyen. S nagy örömömre van, hogy az Esztergom vármegyei propagandabizottság elnöke egyik kanonokom, s az intéző bizottságnak is több pap tagja van . . ,”42 43 A hercegprímás egyúttal pásztorlevelet ad ki, amelyben felszólítja a papságot, „hogy a közelgő nemzetgyűlési választásoknál Isten előtt való súlyos felelősségüket szem előtt tartsák... Amely lelkipásztor ... nem teszi meg kötelességét a hívek politikai megnevelé- sében, az árulója az egyháznak és a halhatatlan lelkeknek.”4 3 Mivel a választásokon a kisgazdapárt nem kapott abszolút többséget, az új kormányt a KNEP-pel együtt kellett megalakítania (Simonyi-Semadam kormánya), amelyben a miniszterelnökséget, a belügyi tárcát és még három másik tárcát a KNEP kapta. 38 Csemoch János cikke az Osservatore Romano számára. Magyar nyelvű fogalmazvány, 1920. márc. 29. EPL Cat. A 846/1920. 39 Uo. 40 Uo. 41 Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának rendes közgyűlésének jegyzőkönyve 1919. október 23. Esztergomi Állami Levéltár. - Vö. Orbán Sándor: i. m. 119. 4 3 Nemes Dezső: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919—1921. 175; - Nemes Dezső: Az ellenforradalom története-Magyarországon 1919-1921. Bp. 1962. 150; - Orbán Sándor: i. m. 117. 43 Uj Nemzedék, 1919. dec. 27.
