Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)

I. Történeti áttekintés

elismerés illeti a Jó Pásztor nővéreket, akik szintén kivették részűket a munkából és a szellem ápolásából. Közös öröm, hogy a ma élő nővérek 1993-ban visszatérhettek rendjük kötelékébe.

De addig sok víz folyt le a Dunán.

P. Gyula vezetésével a nővérek dolgoztak a konyhakertben (egyéb munkájuk után.) Palántáltak, zöldséget mostak és csomóztak. A felesleget piacon értékesítették. Kézi erővel működtetett szivattyú segítségével végeztük az öntözést. Kis kocsin magunk és a nővérek húztuk haza a terményt. Nagy eredmény volt, amikor megvehettük az intézet Szellő névre hallgató kis szamarát.

Ennek segítségével Simon testvér fáradhatatlanul rótta Esztergom utcáit... Később egy Fürge nevű kis kerti traktor és pótkocsi is segített. Ezt egy alkalommal „gyorshajtásért” megbüntette egy „jóakaratú” rendőr.

Fr. Simon és „Szellő”

Nagy eredmény volt, amikor az iskola megszerezhette a Land-Rover kis terepjáró autót. 700.000 kilométeres szolgálat után adtuk el.

Két kisajátítás volt az iskola életében. A Kis-Duna parti kert akadályozta a gyár fej51