Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

A császári és királyi 26. gyalogezred

volt. Örültünk a száraz októberi napnak, az ágyúdörgést már megszoktuk, különben csend volt. De tőlünk északra, a Varsó és Ivangorod közti térségben a küzdelem mind hevesebb lett. Itt a muszkák öt hadsereget vontak össze, s mivel a német 9. hadsereg északi szárnya erősen veszélyeztetve volt, ide dobták át hadtestünket és vetették be Ivangorodnál. Ennek következtében nagyobb átcsoportosításokra került sor.

Az Ilzankához való felvonulás ideje alatt még néhány nyugodt napunk volt. 19-én éjjel értük el Jawor Soleckit s végre 20-ától 22-én reggelre megérkeztünk az Ilzankához Wiekszy-Kroczew-nél. Az időjárás hideg és esős lett, a fákról az utolsó levelek is lehullottak, már nemsokáig örülhettünk a viszonylagos békének...

Itt ismertetjük az 1914. október 19-én Esztergomból a frontezredhez indult IV. menetzászlóalj (22 tiszt, 976 fő legénység, 22 országos jármű) egyik szemtanújának, alsószopori Nagy Emil tanácsnok helyzetismertetését. Útvonal: Párkány-Nána, Pozsony, Gänserndorf, Oderberg, Tarnów, Dabrowa. Az utazás két napig tartott. Kirakás október 21. A kivagoníro- zásnál mindjárt egy számvivő altisztet a vonat összeroncsolt. Elszállásolás után másnap, 22-én a zászlóalj gyalogmenetben elindult átlag csak napi 15 km menetsebességgel, amit részben a visszavonuló hadseregvonatok, nagyobb részt azonban a mozgókonyha hiánya okoztak. A zászlóalj csak főzőüstökkel volt felszerelve, ezáltal az étkezések előkészítéséhez négy órára volt szükség. Végre október 29-én este 9 órakor Kiszling ny. ezredes parancsnoksága alatt a menetzászlóalj Wierzbnik falunál (Bródy nyugat) találkozva a visszavonuló ezredünkhöz bevonult. Az ezred ek59