Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)
A császári és királyi 26. gyalogezred
oszlopának a főerejét képezte. A hadosztály két oszlopban nyomult a San felé azzal a feladattal, hogy vegye birtokba a Czekaj melletti San hidat, melyen át az ellenség a jobb partra vonult vissza. Az elővédet (Essler csoport a 12. gyalogezreddel) Czekaj előtt feltartóztatták, de a Radmyls-től délre fekvő átjárót is az oroszok tartják kézben Glinik falu megszállása következtében. Midőn mi Ostrowek falucskát elértük, erős tüzérségi tűz alá kerültünk, ezért a helyzet tisztázására vártunk. A kialakult helyzet következtében az I. zászlóaljunkat az Essler csoport jobb szárnyának a védelmére Glinik felé irányították, azonban mind Glinik-et, mind Skowierzyn-t az oroszok erősen kézben tartották, sőt a Radomyls-től délre fekvő átjárót is birtokolták. Eközben jött a parancs, hogy Gliniket jobbról bekerítve támadjuk meg. Borotha ezredparancsnok megjegyzésére, hogy ez csak akkor történhet meg, ha biztosak vagyunk afelől, hogy Skowierzynben nincs ellenség, a hadosztályparancsnokság előbb elrendelte ez irányban a felderítést, és amikor nemsokára jelentések érkeztek be, hogy az oroszok a radomysli hídfőt erősen megszállva tartják, akkor az átkaroló támadástól egyelőre elálltunk. A II. zászlóaljat az I. megerősítésére Glinikhez vezényelték, hogy az ottani ellenállást megtörjék. A felvonulási terület, a teljesen sík térség beláthatósága miatt az ellenségnek kedvezett, ezért is fogadhatta erős tüzérségi tűz a Glinik ellen nyomuló századainkat. Ezért nem sikerült még ugyanazon a napon Klempa őrnagynak Glinik elfoglalása. Az éjszaka erős harckészültségben telt el. Az október 8-i kora reggeli órákban kellett volna kierőszakolnunk, 54
