Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

A császári és királyi 26. gyalogezred

Ziempniów falvakat már délelőtt elértük s itt mená- zsiztunk. Délután háromkor jött a parancs a tovább- masírozásra. A Bren-en való átkelés után elérkeztünk az úton a Visztulától délre. Itt azonban hirtelen beállt a sötétség s vele a mind jobban zuhogó eső. Ezzel kezdődött az átázás elleni küzdelmünk, mely a San és Visztula menti őszi hadjáratunkat jellemzi. Visszaemlékezve erre az időre, elkerülhetetlen, hogy rá ne gondoljunk a vigasztalan esős napokra, a kásás sárkupacokká vált földutakra, melyek végtelen fáradtságot okoztak. Ez az időjárás azonban az oroszok szövetségesévé vált, mivel a mi előnyomulásunkat folyton nehezítette. Főleg sokat szenvedtek a Przemysl felé előnyomuló erőink. Tudatában voltunk azonban, hogy együtt kell haladnunk a Visztulától nyugatra harcoló hadseregekkel, amíg ez lehetséges.

Október 4-én délután 4 órakor teljesen átázva, sárosán Borowa-ban megszállva végre fedél alá jutottunk. Éjjel érkezett a hadosztály október 5-ére vonatkozó parancsa, mely szerint Lieb vezérőrnagy csoportja elővédként Tarnobrzegig vonul előre s feladata a San vonal felderítése. Kövesse őt Essler vezérőrnagy oszlopa és a 26. gyalogezred érje el Nagnajow, Machow helyiségeket. E feladatot a hadosztály október 5-én már nem hajthatta végre. Midőn mi délidőben Baranow-on át meneteltünk, előttünk már heves harcizaj hallatszott és kora délután észrevettük, hogy a Lieb csoportot erős ellenséges lökés éri Machow előtt, melyre a mi részünkről ellentámadás van kialakulóban. Ezredünk azt a parancsot kapta, hogy mint hadosztálytartalék a Chielów-tól nyugatra E. St. Mogily vasútállomásig nyomuljon előre. Baranów mö51