Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)

Bátori László: A másoló

Berohant a szobájába, hogy azonnal lejegyezze, s amikor ott látta maga előtt a papíron, megkönnyebbült, már nem hiányzott a levegő, már nem kínlódott a grimasz az arcán — már kimondta.

Másnap fölkereste a rendfőnököt, s közölte vele, szeretne kivonulni a közeli barlangba, természetesen továbbra is kapcsolatot tart a kolostorral, de el akaga kerülni, hogy a munka közben adódó, előző napihoz hasonló jelenetek, amelyek egyszerűen az erőfeszítéssel magyarázhatók, nevetség tárgyává váljanak a kolostorban, és megzavarják a szerzetesi élet nyugalmát. „A munka kívánja ezt, atyám, egyedül a munka. Ne gondolja, hogy bármi túlzásba estem. Nem, éppen a legegyszerűbbre, a leginkább nyilvánvalóra törekszem.”

Bátorinak tiszta, fegyelmezett volt az arca. A rendfőnöknek még meg kellett vívnia egy-két világi csatát, és ettől keserűség öntötte el. Irigyelte fiatal szerzetestársát.

„Menjen. Ha akaga, velünk mondja el a kórusimát, de ha úgy gondolja, amikor a munka azt diktálja, maradjon távol. S ha szüksége van segítségre, például olyan írástudóra, aki jegyzetel testvérem mellett, csak szóljon nyugodtan. Menjen barátom, menjen, s ha az egyszerű szerzetestől elfogadja ezt a szinte nevetséges, elcsépelt bölcsességet: csak az a jó, ami szép - s fordítva is igaz.”

Bátori megnézte a barlangot. Valamikor a természet a hegybe hasította a maga akaratát, s azóta ott meredt az üreg. Létezéséhez nem kellett semmi több, maradéktalanul kifejezte önmagát. „Szavaimnak is így kellene. Hogy ne legyen szükségük semmi többre. Eléggé váljanak önmaguknak — s akkor az Úr is elégedett lesz velük.”

Evek és kövek halma. Az akarat odavetett sokasága. Bátori izzadt és fázott, szelek csapkodták a barlang bejáratát, de mindez nem érdekelte őt — külsőségek, díszletek, mondogatta, amikor szerzetestárai meglátogatták, vagy ő tért vissza a kolostorba.

Mit kezdjen az évek és kövek halmával? A kövek az időben általa összehordott szavakat, mondatokat, mondatok szövetét jelentették. Küzdött a Biblia hatalmas, vaskos kötetével. Nem a nyelvtani szerkezetek, a grammatikai szabályok jelentettek akadályt, valami más állott ellent akaratának és tudásának. Összetépte a la-£( 377 K-