Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)

Fráter György: Az idők ereje

tották a támadók, gazdájukba döfték, majd visszarántották; és jött vele szerencsétlennek a bele, s amíg bírta, fájdalmában az üvöltése. Végül a szerzetes elmondta, Dobozy Mihály feleségével együtt menekülni kényszerült. Egy lovon ketten. A törökök üldözőbe vették őket. „Amikor nem bírták tovább, s Dobozy látta, hogy fá­rad a lova...” A ferences nem bírta folytatni. György barát szikár egyszerű­séggel vette tudomásul a tényeket: amikor már nem volt más le­hetőség, Dobozy megölte a feleségét, s maga öngyilkos lett. A ferences szerzetes szerint többen haltak meg Pusztamarói­nál, mint Mohácsnál. „De milyen körülmények között, ha látta volna...” — zokogott. „Nyugodjon meg, testvérem”, ölelte át György barát a nála jóval termetesebb szerzetest. A refektórium- ból felkísérte a szobájába, ágya mellé helyezett egy kancsó bort, ha nem tudna aludni, „köszönöm, de már így is...” — hárította el. György barát szinte mogorván szólt az ágyban kucorgó emberre: „Csak ne vesse meg, amit a világ nyújtani képes. A bor Isten szőlőszemekbe öntött szeretete.” A perjel megvonta vállát ezen az előre ki nem gondolt mondaton. „Szóval azt mondja, testvérem, sokan, nagyon sokan odavesz­tek. Megszakadt benne a kifeszített epikus elbeszélés. „Miért a küz­delem, miért az erőnek és indulatnak ez a féktelen lendülete? Mi lendít, mi hajszol minket a durvaságba és bűnbe?” Kinyitotta az ablakot, pedig már hűvös volt odakint. Nézte a sötétséget, a világ nyugodt, egyszerű képletét, a létezés harántcsík­ját. „Mi hajtja az egyik embert a másik ellen?” S mint aki rádöb­bent, nem érdemes ilyesmivel foglalkozni, mélyet szívott az esti levegőből, és becsukta az ablakot. Aztán résnyire mégis kinyitotta. Hadd étje egész éjszaka a nyers levegő. Talán megtisztítja a gon­dolatait. György barát a maga természetes logikájának engedelmeske­dett. Az általános fogalmakkal nem jut messzire az ember; a rajtuk való rágódás felkavarja az elmét, kínlódásra késztet. Az általános igazságoknak lehet ugyan valóságtartalmuk, de mindez még er­kölcs előtti állapot. Az erkölcsi megítélés a cselekedetek egyedisé­gében születik meg. „A kard gyilkos szerszám, keresztülszúrta a 111 S3-

Next

/
Thumbnails
Contents