Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Előszó

1944- ben az esztergomi zsidó közösséggel együtt az egész családját,rokonait Auschwitzba deportálták,ahol minden szeretettjét elveszítette,egyedül élte túl a szörnyűségeket.. A háború alatt házába beköltöztek, javait széthordták, hazatérése után újból fel kellett építeni életét, praxisát, lakhatását.

1945- ben magánrendelése mellett a rendelőintézetben iskolafogászati ellátást is végzett. 1945-ben Martsa Alajos ajánlásával belépett a Kommunista Pártba. 1946-tól a megyei tisztiorvosként is dolgozott.

1946- ban ismét megházasodott, 2 gyereke született. 1950-ben a Városi Rendelőintézet vezető főorvosává nevezték ki. Megszervezte a szakrendelési rendszert, belgyógyászati, sebészeti ideggyógyászati és fizikoterápiás rendelés indult. Nevéhez fűződik az első baleseti utókezelő beindítása a fedett uszodában, ahol gyógytornász / Rajner Orsolya/ irányítása mellett végeztek víz alatti tornát. A betegek rehabilitációja orvosi irányítás és ellenőrzés mellett történt.1956 után kórházi párttitkárrá választották.

1959-es év végén egyre súlyosbodó szívbetegsége miatt nyugdíjazását kérte 1961-ben bekövetkezett haláláig fekvőbetegként élt.

Barátai közt tudhatta Martsa Alajost, akivel még a háború előtt ismerkedett meg, és élete végéig őszinte szoros kapcsolatot ápoltak. A háború előtti években gyakran vendégeskedett házában Scheiber Hugó festőművész, aki ilyenkor több napot töltött Esztergomban. Szívesen látott vendég és jó barát volt házában Bajor Ágoston festőművész is, aki az ünnepeket is gyakran a családdal töltötte.

———ix xí'--------—

DR. SCHWARCZEL JÓZSEF (1806-1879)

Családi sírköve még áll, kiemelt helyen a Belvárosi temetőben, emlékét azonban már csak a kő hirdeti, emlékezetünkből kikopott, elosont, eltűnt.

75