200 éve született Feichtinger Sándor - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

megye helyrajzából) a legjellegzetesebb élőhelyek, legjellemzőbb virágos növényfajait sorolja fel a megye területéről.

A hatvanas években saját kutatásain kívül foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy hogyan lehetne az egész ország területén előmozdítani a természettudományos kutatásokat, ezért 1864-ben megjelent cikke után, 1865-ben a pozsonyi gyűlésen is javaslatokat tett a hazai természettudományos kutatások fellendítésére. Bár a hatvanas évektől valóban megfigyelhető a hazai flórakutatás fellendülése, az általa javasolt országos jelentőségű botanikai szaklap csak 1902-ben indult el Növénytani Lapok néven (Kanitz Ágoston lapja a Magyar Növénytani Lapok, mely 1877-től 1890-ig működött, elsősorban erdélyi cikkeket közölt), a magyar flóra határozója pedig csak 1924-25-ben jelent meg Jávorka Sándor (1883—1961) szerzőségével.

liSZTEKGOM MEGYE

föS KORNYÉK (ÍN KK

FLÓRÁJA.

•' SZT ; RI.-OY-V"'£Et

RE JELZET! £'■* T' R rCS'üI.X: :.WVur • XKIZVV. >n .i.rA

BAB.VKVA.SADaSW

Dr. FEICBTINOER SÁNDOR

Ara 2 forint.

MAGYAR

NÖVÉNYTANI LAPOK

KÄMET! i«OII. k ítMbiik

■—■■■■ Imn

Két vándorgyűlés után, melyen Feichtinger Sándor nem vett rész, 1869-es fiumei összejövetelen ő volt az állat-növénytani szakosztály elnöke és előadása is volt a Börzsöny növényzetéről (A Börzsöny- Marianostrai Trachyt hegycsoport növényzetéről)-, mely nyomtatásban is megjelent. Aradon, 1871- ben is tartott egy előadását „Némely új és kevésbé ismert növényekről'' címen, ebben részletesen fogalakozott a hölgymái nemzetség (Hieracium) változatos alakjaival is, ez a munka azonban nyomtátásán nem jelent meg. Az aradi gyűlésre Feichtingert Sándort elkísérte bátyja, János is (1811-1889), ki botanikai túráin gyakran vele volt, és fia, Elek (1854-1928), aki a társadalmi szekcióban vett részt.

A kiegyezés után a Magyar Természettudományi Társulat és Tudományos Akadémia vonzóbb fórumot biztosít a természettudósok számára, akik közül a fiatalabbak már nem az orvosi karon végeztek, és a vándorgyűléseket egyre kisebb számban látogatták. Feichtinger, aki 1842-ben alapító tagja volt a

13