200 éve született Feichtinger Sándor - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)
élő természettudósok és orvosok munkáját a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései voltak, melyet 1841-től évenként más-más városban rendeztek meg. A vándorgyűlések jegyzőkönyvei és az elhangzott előadások anyaga nyomtatásban is megjelent, s ez jó lehetőség volt az eredmények publikálására. A szabadságharc alatt és a Bach-korszakban szüneteltek az összejövetelek és csak 1863-ban, 16 év szünet után sikerült elérni, hogy azokat újra engedélyezzék. A létszám már az első ülésen 200 felett volt, a legnépesebb pedig a fiumei gyűlés volt, amelyre 1200 jelentkeztek. Bár Feichtinger frissen végzett orvosként már a második gyűlésen jelen volt, igazán aktívan az 1860-as években kapcsolódott be a vándorgyűlések munkájába. A szabadságharc utáni időszak nem kedvezett a hazai tudományos életnek, ennek ellenére Feichtinger Sándor orvosi munkája mellett tovább folytatta botanikai kutatásait, 1857-től különösen aktívan gyűjti a növényeket elsősorban Esztergom vármegyében, de ha lehetősége volt rá, más területen is herbarizált. Ebben az időszakban kevés hazai fórum volt, ahol az eredményeket be lehetett volna mutatni, ettől függetlenül számos botanikussal személyes kapcsolatot alakított ki, többek között Römer Flórissal (1815-1889) is, aki ekkor még elsősorban botanikával foglalkozott. Amikor 1863-ban újra indultak a vándorgyűlések Feichtinger már sok érdekes florisztikai adattal rendelkezett Esztergom környékéről. Ennek köszönhető, hogy a hosszú szünet után Pesten tartott első, majd az ezt követően 1864-ben Marosvásárhelyen tartott vándorgyűlés kiadványaiban is beszámol eredményeiről. Az 1864-ben publikált cikke az „Adatok Esztergommegye flórájából”, mely Feichtinger János néven jelent meg, Esztergom vármegye északi részének (Párkányi járás, ma Szlovákia) teljes flóráját tárgyalja, munkájában 791 növényfajt sorolt fel. Már ennek a cikkének a végén javaslatokat tett egy magyar füvészeti szaklap és egy csereegylet indítására, melyeknek pozitív hatása lenne a magyar flórakutatás fejődésére, ami elősegítené egy magyar flóramű megírását is. Az 1864-es marosvásárhelyi vándorgyűlésen már előadást is tartott Esztergom flórájáról, melyben Esztergom és Pest megye flóráját is összehasonlítja. Megjelent cikkében (Közlemények Esztergom 12
