Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

Prokopp János

1845 közepétől az iskola mellett munkát is vállalt a Karlsruhe-től mintegy 20 km-re délre lévő rastatti vár (erődítés) építési munkáinál, melyet az iskola elvégzése után tovább is folytatott egészen 1849 márciusáig. A várépítő igazgatóság ekkor igazolta, hogy a várépítésnél mint rajzoló, konstruktőr és munkavezető dolgozott. Az igazolás külön kiemelte ügyességét, pontosságát és megbízhatóságát, melyekkel minden nagyobb építkezésnél képes nagyon jó szolgálatot tenni, és melyekkel a legjobb ajánlást érdemli.

1849 júniusában indult hazafelé. Heidelbergen, Frankfurton, Lipcsén, Drezdán, Prágán keresztül 01- mützbe utazott. Itt találkozott egykori rastatti főnökével, Wurmb ezredessel, aki akkor az olmützi vár parancsnoka volt. Wurmb ezredes rábeszélte, hogy maradjon egy ideig Olmützben, és dolgozzon nála. Elfogadta a meghívást, de ehhez meg kellett hosz- szabbíttatnia vízumát. Ezért Bécsbe utazott, ott július 23-án elintézte a vízum meghosszabbítását, majd visszatért Olmützbe, ahol még három hónapot dolgozott. Az ott kapott igazolás szerint „rajzolóként dolgozott és különleges ügyességével, szorgalmával és hibátlan, nyugodt magatartásával a legtökéletesebb megelégedést nyerte el".

Október 30-án elindult hazafelé, Bécsben még eltöltött egy-két napot. Ezalatt találkozott néhány ismerőssel, majd november 3-án elindult Zomborba. Otthon egyrészt a szabadságharc leverését követő bénultságot, másrészt az új közigazgatási átszervezés okozta bizonytalanságot találta. A császár ugyanis megszüntette Bács-Bodrog vármegyét, és területét Magyarországtól a szerb Vajdasághoz csatolta. Ezzel

13