Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Szendrei Róbert: A Lőrinczy család Esztergomban - családtörténet rövid történelmi háttérrel

A városban jelentős építkezések kezdődtek. A lakóházak, közintézmények, kápolnák, templomok, és köztük az esztergomi Bazilika építése jelentős számú mester speciális szaktudását igényelte. Az esztergomi érsekség felajánlotta letelepedésül a káptalan tulajdonában lévő Szenttamás mezővárost. Németföldről, elsősorban Svábföldről és Bajorországból érkező mesterek ideiglenesen építették fel a hegyen házaikat. A létrejövő katolikus egyházi centrumban

egyik építkezés követte a másikat. Létrejött a többségi, főleg németekből álló közösség, akik jól és harmonikusan együtt tudtak élni a Szenttamáson már a honfoglalás előttről itt élő, Magyarország legrégebbi zsidó közösségével és a kisebbségi magyarokkal. 1823-ban felépült a barokk stílusú szenttamási kápolna, melyet Benyovszky János címzetes püspök, a székeskáptalan nagyprépostja építtetett. Egyik kivitelezője, cégével, Kiczinger György kőfaragó mester volt.

Magyarország legnagyobb, és Európa harmadik legnagyobb templomát 1822. április 23-án kezdte építeni, alapkövét Rudnay Sándor esztergomi érsek (1819-1831), zárókövét Simor János (1813-1891) esztergomi érsek helyezte le 1869-ben. 1856-ban Scitovszky János érsek (1785-1866) szentelte fel. Rudnay érsek felismerte, hogy nem Nagyszombat az

Szent Tamás-hegyi kápolna

94