Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)
Dr. Szendrei Róbert: A Lőrinczy család Esztergomban - családtörténet rövid történelmi háttérrel
esztergomi érsekek valódi tartózkodási helye. A hit embere volt. Nem arra nézett, amit látott, hanem a nem látott dolgokról győződött meg. Nem a romos, poros, éledező várost látta, hanem a Szent István apostoli király által alapított Magyar Siont, az igazi Esztergomot. Nem kérte a pápától, hogy a történelmi körülmények miatt nevezzék át főegyházmegyéjét Esztergom- Nagyszombati Főegyházmegyére, hanem hazahozta az érsekséget. Méltó körülményeket teremtett hivatali utódaival az általa vezetett nagymúltú vallási, és egyúttal második legfontosabb közjogi intézménynek, az esztergomi érsekségnek. Hitetlenkedő és kényelmes kanonokjainak pedig egy évet adott arra, hogy az érsek után Esztergomba költözzenek, hivatalvesztésük elkerülve. Kopácsy József esztergomi érsek (1838-1847), miután 1838-ban veszprémi püspökből esztergomi érsek lett, új lendülettel kezdett bele a Rudnay érsek halálát követően az érseki szék hét éves betöltetlensége miatt megállt építkezéseknek. Az építkezés gőzerővel folyt. Először Packh János, majd tragikus halálát követően a nagyhírű építész, Hild József tervei alapján, akik az esztergomi kőfaragó vállalkozás vezetőjét és a Zamárd-hegyi és süttői mészkő- és márványbányák tulajdonosát, Kiczinger Mihályt kérték fel a kivitelezésre. Az esztergomi Bazilika 95
